A közismert gázlómadár állományának legnagyobb része, 224-247 ezer pár Európában költ. A nyugati állományok egyedei főként az Ibériai-fészigeten, a keleti állományok egyedei - így a hazai gólyák is - nagyrészt Közép- és Kelet-Afrikában töltik a telet.

A fehér gólyáról részletes információt a Magyarország madarai oldalunkon és a Fehér gólya és védeme c. letölthető kiadványban találhat. 

 

A fehér gólya természetvédelmi helyzete Magyarországon...

A fehér gólya hazánkban fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke: 100.000 Ft. Az első nemzetközi gólyafelmérést 1934-ben kezdeményezték Nyugat-Európában, s ennek mintájára a Madártani Intézet is országos számlálást szervezett 1941-ben. Az ország tanítói kara által gyűjtött adatok alapján a mai Magyarország területén 15-16 ezer pár gólya fészkelhetett. A II. Világháború után 1958-ban volt először újra az egész országot átfogó adatgyűjtés, akkor a postások bevonásával zajló munka során csak mintegy 8 ezer lakott fészket jelentettek.  Országos felmérés zajlott még 1958, 1963, 1968, 1974, 1979, 1984, 1989, 1994, 1999, 2004, 2009, 2014 és 2019 években (és zajlik cikkünk frissítésekor, 2024-ben). A költőpárok száma az 1960-as évek végére, 1970-es évek elejére hozzávetőlegesen 5 ezer párra csökkent, majd az ezredfordulóig 5 ezer pár körül ingadozott a párok száma. Az eddigi mélypontot a 2019-es felmérés éve jelentette, amikor alig 4 ezer pár fészkelését sikerült kimutatni. Emellett jelentős területi átalakulás is jellemezte hazánk gólyaállományát: míg a Dunántúl nagy részén csökkenés volt tapasztalható, addig az Alföldön, elsősorban nagyobb folyóink környezetében növekedett az állomány.

A felmérések adatai alapján a faj főbb veszélyeztető tényezői:

• a táplálkozóterületek (elsősorban a gyepek) átalakítása, beépítése, megszüntetése (például gyepfeltörés, erdősítés, vizes élőhelyek feltöltése);

• a mezőgazdaság intenzívebbé válása, rovarölő szerek túlzott használata;

• legeltetés megszüntetése, legelők beerdősülése;

• a középfeszültségű szabad légvezeték-hálózat okozta áramütés;

• a szárazság és csökkenő csapadékmennyiség miatt leromló élőhelyek és csökkenő táplálékmennyiség;

• fészkek leomlása.

Az MME fehérgólya-védelmi programja az egyesület megalakulásától, 1974-től folyamatosan működik. A fészkelőhelyek védelmén és az áramütések megelőzésén túl az MME látja el a gólyafelmérések koordinálását is, melyet 2005-től online fészekadatbázis is támogat, amelyben már egyedi adatlappal rendelkeznek a fészkelőhelyek. Már az Európai Uniós csatlakozást megelőzően programot indítottunk a madárbarát mezőgazdasági módszerek elterjesztése, támogatása érdekében.

Az egyik legismertebb gólyavédelmi probléma, hogy a villanyoszlopokat az 1960-as évek vége óta használják költésre a gólyák. Már az 1970-es években megkezdődött a fészkek, illetve az elektromos hálózatok védelme érdekében a gólyafészkek fészektartókkal történő megemelése. Ehhez az áramszolgáltatók és a természetvédelmi szakemberek közösen egy gólyafészek tartó szerkezetet fejlesztettek ki és az 1980-as évek végére megtörtént 3000 fészek biztonságossá tétele. A munka a napjaikban is folyik a régi tartószerkezetek cseréjével, illetve az újonnan létesült fészkek megemelésével.

Az önkénteseink által feltöltött adatokból álló országos fészekadatbázisunk alapján az ezredforduló környékén megkezdődött (jórészt az áramszolgáltatók finanszírozásában) a veszélyeztetett fészkek közvetlen környezetében lévő ún. középfeszültségű oszlopok (jellemzően oszloptranszformátorok, oszlopkapcsolók, illetve feszítőoszlopok) madárbaráttá történő átalakítása is. A fészekrakásra használt úgynevezett kisfeszültségű oszlopoknál ezek az  oszloptípusok magasabbak, ezért a fészekből kirepülő fiókák számára vonzó célpontok, jelentős mennyiségű pusztulást okozva. Biztonságossá tételük ezért kiemelt jelentőségű. Különféle természetvédelmi projektek keretében az ország számos régiójában, külterületen is megtörtént számos középfeszültségű vezetékszakasz madárbarát átalakítása. Bár ezek jó része nem kifejezetten a fehér gólya védelme érdekében történt, a nyílt, fátlan területeken táplálékukat kereső, vagy ott átvonuló gólyák megóvását is szolgálják.

 

...és a nagyvilágban

A fehér gólyák világállományát a szakemberek 224 000 - 247 000 párra becsülik. Globálisan nem veszélyeztetett faj. Ugyanakkor bizonyos állományai erősen növekednek, sokszor olyanok, amelyek a kipusztulás szélére kerültek, mint például a nyugat-európai. Ugyanakkor mások pedig csökkenő tendenciát mutatnak, erre példa a lengyel állomány (amely a legnagyobb) az utóbbi 10 évben 20%-al csökkent.

A faj vonulási szokásai miatt 2 részre oszlik a keletire és a nyugatira. A nyugati állomány a 20. században a költőterületeken mezőgazdaság intenzívvé válása miatt, a telelőterületeken pedig az aszály következtében jelentősen lecsökkent, több országból (pl. Dánia) kipusztult a faj. Az utóbbi évtizedekben ugyanakkor emelkedni kezdett az állomány elsősorban az Ibériai-félszigeten, ahol a 2. legnagyobb populációja található a fajnak. Ennek okát elsősorban a táplálékváltásban, illetve vonulási szokások megváltozásában látják a kutatók. Sok egyed táplálkozik hulladéklerakókban, amelyek amellett, hogy biztos táplálékforrást jelentenek a költési időszakban is, egész évben nyitva vannak. Ennek, illetve a félsziget enyhe téli klímájának köszönhetően az öreg madarak nagy része már nem vonul el Afrikába, s hozzájuk csatlakoznak még a nyugati állományok egyedei is. A vonulás lerövidítése vagy teljes elhagyása pozitívan hatott a nyugati populációra, a keleti és nyugati gólyák közti földrajzi választóvonal így Németország nyugati határvidékétől mára a keleti vidékekig vándorolt. A keleti populáció jóval nagyobb, és a nyugatival ellentétben mai napig vonul (nincs Dél-Európában a spanyolországihoz hasonló telelőhely), tehát az állományra a vonulási kockázatok továbbra is teljes mértékben hatnak. A kelet-európai országok mezőgazdasági egyre intenzívebbé válása a II. világháború után elmaradt a nyugat-európai országokétól, s a hagyományos gazdálkodás sok régióban megmaradt, ez kedvezett a gólyának, ezáltal jelentős állományok maradtak itt fent. Az elmúlt 20 évben régiónk számos országa vált az EU tagjává. A mezőgazdasági támogatásoknak köszönhetően a mezőgazdasági termelés még intenzívebbé vált. Ez nem kedvez a gólyáknak és elkezdett csökkenni a költőpárok száma több régióban is. Az elmúlt másfél évtizedben 10000 költőpár tűnt el Lengyelországból, úgy hogy bizonyos régiókban (Alsó-Szilézia) drasztikus, akár 40%-os csökkenés volt tapasztalható.

A fő veszélyeztető tényezők világszerte azonosak. Az elsődleges táplálkozóhelyek megszűnése, feldarabolódása, a mezőgazdasági rendszerek intenzívebbé válása. Másik fő veszélyforrás a középfeszültségű elektromos hálózatok rendszere, melyek szinte az egész vonulási útvonalon megtalálhatók, ma már az Afrikai kontinensen is. Emellett a vonulás során vadászati nyomás is nehezedik a fajra, ugyanis a Földközi-tenger keleti medencéjében és a Közel-Keleten aktívan vadásszák a fajt. Ugyancsak veszélyforrást jelenthetnek a mérgezések, a mezőgazdasági vegyszerek.

 

Aktuális fehérgólya-védelmi munkáink
 

Az MME fehérgólya-védelmi programja az egyesület megalakulásától, 1974-től folyamatos, viszont az első állományfelmérés Magyarországon már 1941-ben megtörtént. Védelmi munkánkban egyaránt foglalkozunk a táplálkozóterületek védelmével (madárbarát mezőgazdaság), az egyedek védelmével (mérgezések megelőzése, madármentés, áramütés-megelőzés), valamint a fészkek védelmével.

• Önkéntesek bevonásával országosan 5 évente, bizonyos régiókban évente felmérjük a fészkelő gólyaállományt, így hosszú távon követni tudjuk az állományváltozást.

• Online adatbázist működtetünk (https://termeszetlesen.mme.hu/#/golyales) ahol minden fészekrakó helynek egyedi nyilvántartási lapja van, amelyen nyomon lehet követni a változásokat, s rögzíteni lehet a költéssel kapcsolatos eseményeket. Az adatbázis a TURDUS okostelefonos alkalmazásban is elérhető.

• Közreműködünk a fészekrakó helyek kezelésében partnereinkkel. A lakosságtól és önkénteseinktől beérkező információk alapján, a nemzetipark-igazgatóságokkal és áramszolgáltatókkal együttműködve az elektromos hálózatokon épült új fészkeket megemeljük, biztonságossá tesszük, ha szükséges műfészkeket is kihelyezünk.

• A fészkelő- és táplálkozóterületeken található elektromos hálózatok madárbaráttá tételéért együttműködünk az illetékes hatóságokkal és áramszolgáltatókkal a gólyapusztulások megelőzéséért. Ezeket folyamatosan felmérjük és pályázati források segítségével kivitelezési munkákat eszközölünk a legveszélyesebb szakaszokon.

• Táplálkozóterületek megőrzése és megfelelő állapotban tartása kapcsán a gyepterületek fenntartására irányuló támogatásokért lobbizunk a gazdák számára.

• A környezeti nevelés részeként a fehér gólya védelmével kapcsolatos vándorkiállítást működtetünk, kiadványokat készítünk gyermekek számára, elsőként üzemeltettünk online fészekkamerákat.

• Kutatást folytatunk a vonulási veszélyeztető tényezők feltárására. GPS jeladókat helyezünk fel gólyákra, melynek adatait http://www.jeladosmadarak.mme.hu/ a nagyközönség elé tárjuk.

Elért eredmények

Munkánk fontos része a gólyák állományának 5 évenkénti felmérése, így hosszútávon követni tudjuk az állományok változását. 

 

 

 

A 2014 évi országos gólyaszámlás eredményei innen elérhetők:

 

http://www.mme.hu/sites/default/files/binary_uploads/Cikkek/20151109_feher_golya_felmeres_eredmenyei/magyarorszagi_fehergolya-allomany_felmeres_eredmenyei_2014_mme.pdf

Tudományos cikkek:

A 2019. évi országos felmérés eredményei

A klímaváltozás hatásai a gólyákra Magyarországon

Az MMM és a gólyafelmérés eredményeinek összevetése 1999-2021

 

A 2023. évi beszámoló:

https://mme.hu/hirek/2024/02/28/elkeszult_2023_evi_fehergolyafelmeres_osszesitese

 

 

Hogyan segítheti Ön az MME fehérgólya-védelmi munkáját?

 

Mint minden belterületen költő madárfaj esetében a gólyákért is sokat tehetnek a környezetükben lakók. A fészkek környékén élők jelentős része pozitívan áll a gólyák fészkeihez és az azzal kapcsolatos problémákhoz, viszont némelyeket kifejezetten zavar jelenlétük és „piszkításuk”. Ilyen esetekben jól jöhet egy-egy jó szó, kis pozitív kampány, de ha ez sem segít, illetve ha bármi egyéb probléma felmerül a gólyafészek kapcsán érdemes értesíteni az MME-t vagy az illetékes nemzetipark-igazgatóságot. Ugyanígy kell eljárni fészekből kiesett, sérült madár vagy éppen áramütés esetén is.

Szeretnénk felhívni a figyelmét arra, hogy a településén lévő gólyafészek életéről akár a napi történéseket is lehet dokumentálni az online fehér gólya adatbázisunkban a https://termeszetlesen.mme.hu/#/golyales oldalon vagy a TURDUS okostelefonos alkalmazásban. Az adatok feltöltésével nagyban segíti védelmi munkánkat!

Partnereink

Elsősorban az áramszolgáltatók és a nemzetipark-igazgatóságok.