Jól példázza ezt a lehetőséget a fővárosi Keleti-pályaudvar is, ahol az emberek feje felett százpáros molnárfecsketelep éli életét (részletek >>), amit az itt várakozó utazóközönség számára érdekes élményt nyújtva be lehetne mutatni többnyelvű információs táblával.

A molnárfecskék fészkei a fővárosi Keleti-pályaudvar párkánydíszeinek védelmében húzódnak meg (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Amint látni fogjuk, a mesterséges molnárfecske telepek és a telepesen kihelyezhető mű fecskefészkek nemcsak a madarak odacsalogatásában, de a nemkívánatos helyekről történő áttelepítésükben is segíthetnek. Jó példái ennek a kórházak és az élelmiszer áruházak, ahol gyakran leverik a "piszkító" fecskék fészkeit. Pedig az egyszerű ürülékfelfogó fecskepelenkák olcsó és tökéletes megoldást jelentenek erre a problémára, de ezek hiányában az épület közelébe kihelyezett, lábazaton álló mesterséges telepek fecskebarát alternatívát kínálnak.

Előfordul, hogy a gyakran sok milliárd forintos költséggel helyreállított épületekre nagy számban költöznek vissza a fecskék (például a fertődi Eszterházy-kastélyra), ahol a műemléki jelleg miatt nem lehet alkalmazni a látképet megváltoztató fecskepelenkákat. Ilyenkor a fecskéket a falaktól távoltartó tüskesorok használata mellett a kastélypart egy megfelelő részén kialakított mesterséges telep alapok nemcsak az állagmegóváshoz, de a turizmusfejlesztéshez is hozzájárulhatnak, hiszen a látogatók számára óriási élményt jelent a nyüzsgő "fecskekertek" életének megfigyelése, különösen akkor, ha erre ismeretterjesztő program is épül. 

Az első két fejezetet követően, a cikk végén vázlatosan áttekintjük azoknak az intézménytípusoknak a körét is (ezek mellett természetesen más helyszínek is szóba jöhetnek), ahol különböző célból kiaknázhatják a fecskevédelmi eszközökben és a fecskék jelenlétében rejlő lehetőségeket.

 

Az első lépés - legyen fecskénk!

Ahhoz, hogy programot lehessen szervezni a sajnálatosan fogyatkozó, ezért 2010-ben az év madarainak választott fecskékre, először is kellenek maguk a madarak. A fecskevédelmi eszközök sokszínűségének és széleskörű alkalmazhatóságának köszönhetően ennek a madárcsoportnak nemcsak a megfigyelése, de védelmi munkálatai is programszervezési lehetőségeket kínálnak.
 

Sárgyűjtőhelyek
A jó fészekanyaggyűjtő-hely nagy kincs a fecskék számára, ezért a lágy sarat kínáló nedves talajfoltokat a madara akár sok százas csapatokban keresik fel. Az egyre gyakoribb tavaszi és nyári kánikulában nagy segítséget jelentő sáros partú "pocsolyák" vagy a tálcás sárgyűjtők napi néhány perces, akár óraközi szünetben vagy a tanítási nap 8 órai kezdése előtt elvégezhető munkával fenntarthatóak az április végétől kezdődő költési időszakban.

Fecske sárgyűjtőket változatos helyeken a talajon, tálcás megoldással akár ablakpárkányon is működtethetünk (részletek >>).

Ezek akkor lehetnek igazán látványosak, ha működő kolóniák (Nagyhalász- Homoktanya) közelében, lehetőleg néhány száz méteren belül, nyílt részen alakítjuk ki, ami nemcsak a madarak számára biztosítja a könnyebb megtalálhatóságot, ...

... de a fecskék megfigyelését is lehetővé teszi (Fotók: Orbán Zoltán).

 

A sár fészekanyagot gyűjtögető fecskék különösen a költési időszak elején (május-júniusban, tehát még az iskolai időszakban) lepik el tömegesen az alkalmas helyeket, ahol a madár forgalom akár heteken át is kitarthat.

 

Fecskepelenka készítése
A fecskevédelem messze legfontosabb eszköze a fészkek alá felszerelhető ürülékfelfogó fecskepelenka. Míg a gyerekek ezek kihelyezésében a balesetveszélyes magasság miatt nem tudnak részt venni, az elkészítésük (az odúkhoz és az etetőkhöz hasonlóan) remek gyakorlati foglalkozási program lehet, amibe felnőttek is bekapcsolódhatnak. Ehhez alig kell más előkészület, mint a fecskepelenkák három alkotórészének (a vízszintes alap- és a két falhoz rögzíthető alsó oldallap) méretre vágása 8-12 mm-es rétegelt lemezből vagy OSB lapból.

Madarak és Fák Napi fecskepelenka készítő program a faluközösség részvételével Magyaralmáson (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Partifecske költőfalak kialakítása, tisztítása, felújítása
Legkisebb fecskénk (és a hasonló fészkelőhely-igényű gyurgyalag) számára nagy segítséget jelent, ha a nagyméretű, csak munkagépekkel karbantartható költőhelyek mellett a gyakran csak embermagasságú vagy alacsonyabb partfalakat is költésre alkalmassá tesszük. Ezekbe a munkákba, természetesen felnőttek felügyelete mellett, a gyerekek is bevonhatóak.  

Kézi erővel is biztonságosan elvégezhető az ilyen alacsony partfali fészkelőhelyek függőlegesre faragása, növényzettisztítása és a fészeküreg- kezdemények kialakítása (Fotók: Orbán Zoltán).

A partfalak felújítását tavasszal, március-április folyamán, a költési időszakot közvetlenül megelőzően érdemes elvégezni. Mivel ekkor még javában tart a szorgalmi időszak, a partifecskék és gyurgyalagok védelme is integrálható az iskolai környezeti nevelési programba.

 

Partifecske és gyurgyalag látogatóközpont
Kát-három méter magas függőleges partfalak síkvidékeken is kialakíthatóak, az így kapott "udvarokra" pedig rendkívül érdekes madármegfigyelési élményt kínáló gyurgyalag és partifecske látogatóközpontok építhetők ki. A falak elé, a les-ház nyomozótükör-üveges ablakai látóterébe szúrt ágakra a madarak gyakran kiülnek pihenni, tollászkodni, a fal előtti sík részen létesített itató pedig a környék összes madarát ide vonzza. A fő attrakciót jelentő gyurgyalagok és partifecskék április-májustól a nyár végéig (tehát a vakáció és a fő szabadságolási időszak egészében) megfigyelési élményt jelentenek, az ugyan itt működtethető itatók és téli etetők pedig egész évre kitolhatóvá teszik a les ház szolgáltatásait (amit éppen ezért érdemes fűthetővé tenni, amire egy fatüzelésű kályha is tökéletesen megfelel).

A homokbányák a partifecskék és a gyurgyalagok fontos élőhelyei, amiket megfelelő kialakítással nem túl magas költséggel lehet látogatóközponttá alakítani (Fotók: Orbán Zoltán, grafika: Zsoldos Márton).

A partfali látogatóközpontokban testközelből lehet megfigyelni, fotózni és videózni a színpompás gyurgyalagokat (Fotók: Lóki Csaba) és partifecskéket (Fotók: Dr. Szép Tibor).

Ebben a letölthető könyvben több más faj
mellett partifecske és gyurgyalag
látogatóközpont koncepciója is
szerepel

 

2019-ben, egy építészmérnöki mesterdiploma keretében, az MME munkatársainak segítésgével, elkészült egy fecske látogatóközpont terve is, ami mindhárom hazai fecskefaj költésének segítését és bemutatását teszi lehetővé.

 

Mesterséges molnárfecske telepek - molnárfecskék áttelepítése
A mesterséges füsti- és molnárfecskefészkek tömegesen is kihelyezhetőek, amivel az épületek falán lehet segíteni a megtelepedésüket vagy érhető el a kevésbé alkalmas helyekről történő áttelepítésük (részletek >>). A lábazaton álló telepeken viszont ott is megtalálják a szükséges fészkelőhelyi feltételeket, ahol egyébként nem tudnának költeni (például gyepeken). Ezzel az eszközzel a molnár- és füsti fecskék szinte bármilyen nyílt területen megtelepíthetőek, illetve ilyen helyekre az épületekről jó eséllyel áttelepíthetőek.

A mesterséges molnárfecsketelepek lényege, hogy esőtől védett fészkelőhelyet kínálnak a madaraknak, ahol a megtelepedésüket néhány műfészekkel és sárgyűjtővel még gyorsabbá tehetjük (Fotók: Orbán Zoltán).

Ez ez egylábú molnárfecsketelep-típus közterületre, intéznényekbe (óvoda, iskola,
oktató- és látogatóközpont stb.) is jól telepíthető, mert a helyigénye rendkívül kicsi
(Videó: Orbán Zoltán)

 

Sarlósfecske-kolóniák
A magyar madárfaunának van egy különleges lakója, a kolibrikkel rokonságban álló, nem is énekesmadár, de fecskeszerű megjelenése és viselkedése miatt a köznyelv által ide sorolt faj - a sarlósfecske. Ez a madár eredetileg a felhőmagas sziklafalak lakója volt, napjainkban Magyarországon viszont elsősorban az épületeink (víztornyok, panelházak, irodaépületek, várak és várromok) falhasadékaiban költ, ahol sarlósfecskeodúkkal jól telepíthető.

A világ legszélsőségesebben repülő életmódot folytató (repülve alszanak, párosodnak és gyűjtik össze a magok repítőszőreiből és szélfútta pókhálóból álló fészekanyagot is) és egyik leggyorsabban repülő madarai költőüregeinek távcsöves, teleszkópos megfigyelése nagyszerű kiegészítő program szolgáltatás lehet a nagyforgalmú műemlék- és látogatócsalogató épületeknél (a fővárosban például a Citadellánál, a Mátyás templomnál, a Bazilikánál). A sarlósfecskék sem a taposásukkal (mivel a fészeküreg bejáratán kívül az épület más részeit soha nem érinti a lábuk), sem az ürülékükkel nem terhelik a környezetüket, ezért fészekodúikat a legféltettebb, frissen felújított műemlékekre is fel lehet szerelni.

A háromrekeszes sarlósfecskeodúkból nagyobb telepek is kialakíthatóak (Fotók: Bebesi Zoltán) ...

... a belvárosi épületek és panelházak tetején, várak és várromok turista központjaiban. Ezek a kis ládák a sok tíz méteres magasságban észrevehetetlenek, ezért nem rontjáka látványt (Fotók: Orbán Zoltán).

 

A második lépés - fecskefigyelő programok szervezése

A fecskék többnyire magasan a levegőben, nem túl látványos megfigyelési élményt nyújtva vadásznak. Ezzel szemben a fészektelepekre etetni járó madarak akár néhány méteres távolságól is figyelhetőek, amire hozzáértő terepi vezető előadásában izgalmas programokat lehet szervezni. Ehhez néhány kézitávcsövön (ezeket nagyon sok érdeklődő már eleve magával hozza) és egy állványos teleszkópon kívül nincs is másra szükség. A megfigyelőhelyekhez akár székeket, padokat is lehet telepíteni, ahonnan kényelmesen lehet nyomon követni a reggeltől-estig párhuzamosan zajló eseményeket: a levegőben udvarló hímek repülését, a fészeképítést és -tatarozást, a fiókaetetést, a kirepült fiatal madarak röpgyakorlatait, a naponta akár többször is idelátogató ragadozók elleni küzdelmet és a telepek előtti vadászatot.       

Az ilyen óriási telepek ma már sajnos ritkák, pedig ahol ilyenek vannak, ott plusz energiaráfordítás nélkül lehet ezeket felvenni a környezeti nevelési és turisztikai programba (Videó: Orbán Zoltán).

 

Tavaszi érkezés kontinentális követése gyerekekkel
A madárvédelmi szervezetek világszövetsége (BirdLife International, melyben Magyarországot az MME képviseli) 2006-ban indította el a Tavaszi madárles (angolul SpringAlive) programot, melynek keretében a gyerekek és pedagógusaik Európa-szerte azonos időben és módszertannal követhetik nyomon öt tavaszi vonuló madárfaj, köztük a füsti fecskék és a sarlósfecskék érkezését is.

A Tavaszi madárles/SpringAlive program honlap oldalára a résztvevő nemzetek megfigyelői anyanyelvükön tudnak belépni (részletek >>).

 

Tokaji partifecske hajózás
A Tokaji borvidék turizmusfejlesztési szakemberei nemcsak a világhírű szőlőtermesztési adottságok miatt szerencsések. A környék természeti értékei: a sziklafalak uhui, a Bodrogzug, a két nagy folyó - a Bodrog és a Tisza - változatos madárvilága rendkívül sok, a borturizmust jól kiegészítő programszervezési lehetőséget kínál. Ezek között Európában egyedülálló módon a Tisza szakadó partfalaiban költő, sokezres partifecske telepek is ott szerepelnek, melyeket a Tokajból induló hajókkal lehet megközelíteni.

A Felső-Tisza szakadó partfalaiban láthatóak Európa legnagyobb természetes partifecsketelepei, de a túra közben más vízimadár-fajokkal, többek között szürke gémmel (balra) és nagy kócsaggal is találkozni lehet (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Az MME itt indította el a partifecske hajózási programot, amire minden év május egyik hétvégéjén kerül sor. A telepek életének megfigyelésére azonban nemcsak ilyenkor van lehetőség, kedvező időjárás esetén a kétszer is költő fecskék a menetrend szerint járó vagy külön szervezett túrahajókról egészen július végéig kínálnak programszervezési lehetőséget. Ehhez nem kell más, mint a turistákkal együtt hajózó, a madarakhoz értő túravezető, aki a fedélzeten élő szóval tudja kísérni és magyarázni a látottakat.

Kisfilmek a tokaji parifecske hajózási programról (Videók: Orbán Zoltán).

 

Fecskegyűrűzési és vonulócsapat-megfigyelési programok
A fecskék a leginkább emberhez szokott madárcsoport, és többnyire a fészkeik sincsenek magasabban 3 m-nél. Ez a magasság még pont elérhető a madárgyűrűzők függönyhálóival, ezért a fiókák kikelését követően a kisebb-nagyobb telepeken - természetesen engedéllyel rendelkező szakember bevonásával - madárbefogási és -gyűrűzési akciókat lehet szervezni. Ilyenkor az érdeklődők a hálótartó rudakat fogva aktívan részt vehetnek a madarak befogásában, testközelből láthatják és megsimogathatják a fecskéket, miközben a gyűrűzőtől rengeteget tanulhatnak ezeknek a madaraknak az életmódjáról, védelmük fontosságáról és lehetőségeiről.

Augusztus közepétől szeptember közepéig tart az őszi fecskevonulás. Ilyenkor fantasztikus élményt kínál a nádasokba éjszakázni behúzó, majd hajnalban onnan kirepülő, akár sok tíz- vagy százezernyi fecske megfigyelése. Ráadásul ilyenkor nem csak fecskéket, de seregélyeket és billegetőket is láthatunk, hallhatunk. Az éjszakázó-területek többségén madárgyűrűző táborok, állomások is működnek, ahol nemcsak a repkedő madarak megfigyelésének, de az ilyenkor nagy számban a hálókba kerülő fecskék gyűrűzésének is részesei lehetünk.

Fecskék esti be- és hajnali kihúzása a Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomáson (Videó: Orbán Zoltán).

Az őszi fecskevonulási időszakban a gyűrűzőállomásokra látogatók este és reggel nemcsak a madarak be- és kihúzását figyelhetik meg, de részesei lehetnek az akár sok százas fecskebefogásnak és - gyűrűzésnek is (Fotók, videó: Orbán Zoltán).

 

Fészek- és telepkamera
Zártláncú kamerákkal helyben, például a látogató-, oktató- és turistaközpontok közösségi tereiben; webkamerákkal pedig az interneten keresztül figyelhető és osztható meg a fecskefészkek élete április és július között.

Amint az a videón is látható, a felső két képet sugárzó webkamera nem zavarja a fecskéket, a fészek közelében húzódó kábelt előszeretettel használják üldögélésre (Videó: Nagy Károly).

 

Kinek ajánljuk a fecskékre épülő környezetgazdagítást?

Borászatok, pincészetek
Borvidékeinken többnyire mindhárom fecskefaj előfordul és közülük legalább egy magától is fészkel az épületeken vagy a dombvidék partfalaiban. A fecskék költőtelepei ideális élményelemként színesíthetik a borturisztikai programkínálatot, melynek keretében a molnárfecske telepek mellett akár partifecske és gyurgyalag látogatóközpont is kialakítható.

A borvidékek (a Badacsony látképe a Balaton déli partjáról) kiterjed borturizmus szolgáltatásában minden adott a napi madárvédelem, ezen belül különösen a fecskevédelem programbővítési lehetőségeinek kiaknázására (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A gazdag kulturális értékek, az épített, táji és természeti környezet a nyári időszakban (ami megegyezik a madarak költési időszakával) nagy tömegben vonzza a turistákat. Közülük azonban messze nem mindenki borivó (gondoljunk csak a kisgyerekes családokra), az ő kiszolgálásukhoz a borászatoknak érdemes kihasználni a madárvilágban, a fecskékben (lásd még az odúk, valamint az etetők és itatók alkalmazhatóságát) rejlő programbővítési lehetőségeket is.

A feléledő magyar borkultúra, a borászatok és pincészetek borturizmus szolgáltatói számára a természetközeliség, a tájgazdálkodás az egyik legfontosabb védjegy, melynek megjelenítésére többnyire nagy hangsúlyt fektetnek (balatonlellei Konyári pincészet [első négy kép] és Ikon borászat).

 

Ebbe a természetes környezetgazdagításba a fecskék többnyire maguktól besegítenek, amint azt az Ikon borászat molnárfecskéi is mutatják, de az itteni látogatóközponti épületből jól látható partfal ideális lehetőséget kínál a rendkívül látványos gyurgyalag- és partifecsketelep kialakítására is (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Lovardák, csárdák, falusi vendéglátóhelyek
A legelő állatok, köztük a lovak istállói mágnesként vonzzák a füsti fecskéket, melyek a rokon fajnál lazább kolóniákban, de még mindig tömegesen építik sárfészkeiket.

Amikor nem kotlanak, vadásznak vagy etetik a fiókáikat, a füsti fecskék jól megfigyelhetően pihennek, tollászkodnak az épületeken, vezetékeken (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Ez a madár a legbizalmasabb fecskénk, elfogadó környezetben képes akár alig fejmagasságban költeni. A fecskepelenkák itt is jó szolgálatot tesznek, ezek segítségével a fészkek alatti emberi lakóterek tisztasága is biztosítható, így nem kell teljesen feleslegesen elüldözni őket.

Keresve sem lehetne jobb példát találni a fecskék és az emberek mintaértékű együttélésére a hortobágyi Patkós csárdánál, ahol a fecskepelenkáknak köszönhetően a madarak szó szerint a vendégek között élnek (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Nemzeti parkok, tájházak, falumúzeumok
Az öko- és falusi turizmusban alapvető szerepet játszó nemzeti parki oktató- és látogatóközpontok, tájházak és falumúzeumok épületei és udvarai akár több százas fecske telepeknek adhatnak helyet.

 

Várak, várromok
A kolibrikkel rokonságban álló sarlósfecskék (csak a nevükben fecskék) magas épületek falhasadékaiban költenek. A háromrekeszes odúkból akár népes telepek is kialakíthatóak (ilyen jelenleg még nincs Magyarországon), ahol a jellegzetes sivító hangú, sólyomröptű madarak megfigyelése, a fészkek bekamerázása hatalmas élményt kínál.

 

Horgászegyesületek, látogatókat fogadó halgazdaságok
Amennyiben megfelelő fészkelőhelyekkel rendelkeznek, a horgász- és halastavak alapvető fontosságú bázisai lehetnek a fecskevédelemnek, mivel a madarak itt nemcsak ivóvizet, de sárgyűjtőhelyet és elegendő táplálékot is találnak. A horgásztavakra látogató vendégek és családtagjaik számára nagy élményt nyújthat egy-egy füsti vagy molnárfecske kolónia, valamint a víz felett vadászó és ősszel a nádasokban gyülekező akár sok százezernyi fecske látványa.

 

Települési önkormányzatok, irodaházak
A települési önkormányzatok város-, község- és faluházai, a cégek irodaházai körül lévő füves területek jó lehetőséget kínálnak arra, hogy a Madárbarát munkahely programba bekapcsolódva, a fecskevédelmi eszközök, a fészektelepek és a sárgyűjtőhelyek alkalmazásával madárvédelemmel is színesítsék a környezetüket.

 

Oktatási intézmények
Az óvoda- és iskolaudvarok, az épületek ideális elhelyezést biztosíthatnak a fecske telepeknek, ahol a madarak védelmet biztosító környezetben élhetik az életüket, miközben a pedagógusok a madarak megfigyelésével, a telep gondozásával színesíthetik a környezeti nevelési munkát.

 

Nyugdíjasotthonok, gondozóházak, kórházak
A parkok fontos szerepet töltetnek be az idősek otthonában, gondozóházakban lakók, a kórházakban lábadozó betegek életében,  hiszen jó időben kellemes környezetet biztosítanak a szabad levegőn tett sétákhoz, a padokon való üldögéléshez, pihenéshez. Ezekben a parkokban lehet és érdemes helyet találni a molnárfecske telepeknek, ahol a madarak megfigyelése - ha csak néhány percre is - segíthet elterelni az emberek figyelmét a gondokról. Kórházak esetében a fészkek mesterséges molnárfecsketelepekkel az épületről is áttelepíthetőek.

 

Benzinkutak
Az elsősorban külterületi utak mentén álló benzinkutak füves területei ideális helyet biztosíthatnak a fecske telepeknek, ahol a sárgyűjtőhelyek kialakítása sem jelent problémát. A tankolni és pihenni megálló utazók a padokról vagy akár a büféből is figyelhetik a madarak életét, ami érdekes és újszerű élményt kínál számukra, miközben a fenntartók hozzájárulnak a természet védelméhez.

 

Élelmiszeráruház-láncok
Sajnálatos módon sok élelmiszeráruház-lánc nemkívánatos betolakodóként tekint a fecskékre, és ezért az épületeken fecske távoltartó eszközöket alkalmaz. Pedig a részleges fecskeriasztás (bejáratok felett) mellett legalább az ereszaljak egy részén megmaradhatnának a fészkek, ha a fenntartók felszerelnék alájuk az ürülékfelfogó fecskepelenkát, amivel a "piszok" probléma kezelhető lenne.

Az élelmiszer áruházak gyakran félreértelmezik, túlreagálják az élelmiszer- egészségügyi előírásokat, és a látszólag egyszerűbb megoldást választva nemcsak a bejáratoktól, hanem teljesen feleslegesen az épület egészéről elüldözik a fecskéket, pedig a fecskepelenka ezeken a helyeken is segítene megoldani az ürülékpotyogás problémáját (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Amennyiben az épületeken semmiféleképpen nem maradhatnak a fecskék, a parkoló füves területén elhelyezett mesterséges telepekkel ellensúlyozható lenne a fészkelőhely-vesztés, a vásárlók is érdekes élménnyel gazdagodhatnának és a tulajdonosok is jelezhetnék madárbarát hozzáállásukat.

 

Fecskevédelmi eszközök beszerzése

Az MME boltjában fecske műfészkek is beszerezhetők itt >>

 

"Madárbarát" minősítés megszerzése és ennek előnyei

Az MME Madárbarát kert programja nemcsak ötletekkel és tanácsokkal segíti a kerttulajdonosokat, az óvodákat és iskolákat, a panelházak lakóit és a munkahelyi közösségeket, de a madarak védelmébe aktívan bekapcsolódóknak elismerő táblát is adományoz.

Igaz, hogy ez a védjegy nem része semmilyen hivatalos, állami minősítési rendszernek, de a madárvédelem és a környezeti nevelés területén tevékenykedők (és a zöld pályázatok elbírálói!) körében ismert és elismert.

Ezért a Zöld óvoda, Ökoiskola, minősített erdei óvoda/iskola címet megszerezni szándékozóknak és az ökoturizmus szolgáltatóknak érdemes részt vennie ebben a rangot jelentő civil minősítésben, ami akár a fejlesztési források megszerzését célzó pályázatok elbírálásánál is fontos pluszt jelenthet.

 

Madárbarát mintakert tanösvények

A Madárbarát kert programhoz az oktatásban és az ökoturizmusban egyaránt használható Madárbarát mintakert tanösvények (kiépített és mobil változat) is tartoznak, amivel a gyerekek és a felnőttek számára egyaránt érdekesen és szemléletesen lehet bemutatni a leggyakoribb madár- és más fajvédelmi eszközöket, valamint a körülöttünk élő állatokat.

A tanösvény két nagy bevezető táblája, amihez 19 eszköz és az ezeket bemutató A/4-es tábla tartozik még.

 

A tavaszi és nyári szaporodási időszak foglalkozásaihoz - az etetők kivételével - a tanösvény összes eleme kapcsolható (részletek >>),  a téli alkalmazhatóságról pedig itt olvashat >>.

 

Játékos tanösvények, természetismereti játékok gyerekeknek

A Madárbarát kert program madarai és állatai az óvodás korú gyerekek kedvencei közé tartoznak. A természettudományos alapismereteket tartalmazó mesekönyveknek, kifestőknek, rajz- és természetfilmeknek köszönhetően az ovisok ismerik és szeretik a körülöttünk élő állatokat, ezért ha ezeket (és a védelmi eszközeiket) az életkori sajátosságaiknak megfelelően: játékosan, mozgással összekötve, a logikai és mozgáskészséget fejlesztő módon mutatjuk be nekik, akkor a természet védelme még jobban be tud épülni az óvodai szocializációs és nevelési folyamatba.

Egy eszköz  a sok közül - a bal oldali forgató oszlop négy madárfajt, ezek fészkét, élőhelyét és táplálékát mutatja be, a feladat az, hogy ezeket a gyerekek megfelelően egymáshoz rendeljék. A jobb oldali játék - a megrendelő kérésére - nemcsak madaras, de kultúrtörténeti témát is bemutat.

Ezek a kézműves technikával készült, többségében kézzel festett eszközök önállóan vagy gyerek tanösvényekbe szervezve, illetve a hagyományos (olvasásközpontú) tansövényeket ezekkel kiegészítve is használhatóak, és a megrendelő igényei szerint bármilyen témát feldolgozhatnak. A játékokról, tanösvényekről és egyéb megoldásokról itt tájékozódhat >> (Fotók: Patkós Gábor).

 

Vetíthető Madárbarát kert előadás-sorozat letöltése

Az ötrészes, projektorral vetíthető, pdf. formátumú előadás-sorozat (részletek >>) ideális iskolai, szakköri, oktatóközponti, erdei iskolai foglalkozásokhoz és jól kapcsolható a Madárbarát mintakert tanösvény tematikájához is. Az előadások innen is letölthetőek:

1. rész - Természetes élőhelyek és madárodúk (letöltés >>)
2. rész - Itató és porfürdő (letöltés >>)
3. rész - Fecskevédelmi eszközök és módszerek (letöltés >>)
4. rész - Téli madáretetés (letöltés >>)
5. rész - Más fajok védelme (letöltés >>)

Négy dia a letölthető Madárbarát kert előadás-sorozatból.

 

Madárbarát településfejlesztés

Akit részletesebben is érdekelnek a napi madárvédelmi tevékenységekre és a madarász közösségi programokra építhető komplex környezetpedagógiai, turizmus- és vidékfejlesztési lehetőségek, annak szíves figyelmébe ajánljuk az MME Madárbarát településfejlesztési koncepcióját bemutató könyvet, amit itt tölthet le >>.

Védjük együtt a fecskéket!

Ha veszélyeztetett fecskefészkekről vagy -telepekről szerzünk tudomást, védett élőlények (növények és állatok), illetve ezek élőhelyeinek pusztítását tapasztaljunk vagy fennáll ennek gyanúja, kockázata stb., eljáró hatóságként a megyei kormányhivatalhoz és a területileg illetékes nemzetipark-igazgatósághoz fordulhatunk az alábbiak szerint:

1. Bizonyító fotók készítése a ma már szinte mindenkinél ott lévő okostelefonnal.
2. Néhány soros tájékoztató e-mail küldése a helyszín, időpont, cselekmény leírásával a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának, ennek hiányában a hivatal központi címére.
   LEGGYORSABBAN ÚGY TALÁLJUK MEG A MEGYEI ILLETÉKES FŐOSZTÁLYT, HA A GOOGLE KERESŐBEN KERESÜNK RÁ A VÁROS ÉS A FŐOSZTÁLY NEVE SZERINT. PÉLDÁUL: BUDAPEST+KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY.
   A bejelentést másolatként érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság címére is eljuttatni.
   A bejelentés megérkezéséről, majd a vizsgálat eredményéről a hatóság válasz e-maileket küld.
3. Amennyiben ilyen megerősítő visszajelzést nem kapunk vagy bármilyen okból azt gyanítjuk, hogy a bejelentésünk nem jut, nem jutott célba, továbbá ha a bejelentésünkre érkezett elutasító határozattal nem értünk egyet, csúcsszervéként a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához fordulhatunk a fent leírt módon.
4. Ha gyors, szinte azonnali intézkedés szükséges, akkor az írásos bejelentés előtt vagy azzal párhuzamosan hívjuk telefonon a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóságot, és az őrszolgálatnak jelezve a problémát kérjük a segítségüket.

Ez a követendő eljárás bármely természetkárosítás észlelése, illetve ennek belátható veszélye, például költési időszakban végzett fa- és bokroskivágás, épületfelújítás, partifecske és gyurgyalag partfal megsemmisítés, fehérgólya-fészek leszakadása, madarak áramütése (különösen tömeges előfordulás), védett tőrösdarazsak elpusztítása stb. esetén is!

Ilyen esetekben a bejelentést azért nem tudja az MME megtenni, mert ha nem mi vagyunk a szemtanúk, akkor a hatóság munkáját sem tudjuk adatokkal, információkkal segíteni. Azaz, ha csak közvetítők lennénk, akkor ez a hivatalos vizsgálat lefolytatását, a szükséges intézkedések megtételét, az eredeti cél elérését is ellehetetlenítené. Ezért is hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy a hatósági bejelentést – a fentiekben részletezett módon – a problémát közvetlenül megtapasztaló szemtanú tegye meg. Köszönjük!

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

 

Orbán Zoltán