Az első jeladós fehér gólyánk elkezdte tavaszi vonulását

A „Báró” nevű jeladós fehér gólyánk elindult Magyarországra Izraelből és ezekben a percekben már Törökországban repül. Ez a példány az egyik, ha nem a legkorábban haza érkező gólyánk évről évre.

„Báró”, a jeladós fehér gólya helyezte 2017. január 16-án (Forrás: jeladosmadarak.mme.hu).


Miközben fajtársai többnyire csak március végén, április elején jelennek meg a fészeknél, ez a madár gyakran már február végén megérkezik. Ráadásul ezt az eseményt az interneten élőben is el lehet csípni, mivel „Báró” fészkét egy webkamera figyeli éjjel-nappal.   

Egészen a tavalyi évig nem tudhattuk, mi áll a viselkedés hátterében. 2016 tavaszán azután sikerült műholdas jeladóval megjelölni a madarat, így derült ki tavaly ősszel, hogy „Báró” nem a hazai állomány fő telelőterületére, Szudán és Csád, hanem csak Kis-Ázsiába, Izrael térségébe vonul. Ez a rövidítés jelentős, sok ezer kilométeres megtakarítást jelent, ezért tud – a többieknél jelentősen nagyobb kockázatot is vállalva – korábban megérkezni.

A viselkedés azért is nagyon érdekes, mert a lakosság számára is elérhető internetes nyomkövető oldal információi alapján a legtávolabb telelő két fehér gólyánk eközben még mindig jó 6000 kilométerrel délebbre, Mozambik és a Dél-Afrikai Köztársaság szavannáin telel.  

Az idei korai indulás meglehetős kihívásokkal indult „Báró” számára. A madarat az Anatóliai-fennsíkon a hazai viszonyokat idéző hideg, nappal is tartós fagyok fogadták. Ennek ellenére jól halad és a hétvégén valószínűleg már el is éri Európát.

Mindazonáltal a madarak vonulása (még egyetlen faj esetében) sem köthető sem ősszel, sem tavasszal egy adott időponthoz. Sőt, a madárvonulás valójában alig egy hónapig (!), júliusban szünetel csak Magyarországon, mivel a legkésőbb érkező halvány gezék csak június elején-közepén érnek haza, miközben a legkorábbi indulók, például a fehér gólyák, már augusztusban megkezdik az őszi vonulást.

A február azért különösen fontos a hazai madárállományok szempontjából, mert a hosszú távú vonulók többsége ekkor kezdi meg a végső felkészülést a hosszú hazaútra. A gyűrűzési adatokból azt is tudjuk, hogy a fecskék esetében (és gyaníthatóan a többi fajnál is) a legerősebb „szuper hímek” indulnak el legkorábban, így nekik jutnak a legjobb fészkelőterületek.
 

MME 1% felajánlási felhívás
Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a
személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk
munkáját. Köszönjük!

Orbán Zoltán – Papp Ferenc
 

Kapcsolódó hírek

Tengelicek kedvelt etetője negyedik emeleti erkélyen, PC-kamerával is felszerelve (Fotó: Orbán Zoltán).

A tengelic nem csak 2017 év madara, de tetszetős megjelenésének és hangjának köszönhetően az etetők egyik legkedveltebb, leginkább várt látogatója is. Cikkünkben azt mutatjuk be, miként lehet a tengeliccsapatokat az etetőre vonzani és ott akár centiméterekről megfigyelni.

Telelő vízimadarak a csepeli Kis-Dunán (Fotó: Orbán Zoltán).

A madárinfluenza a házi- és a vadon élő madarak betegsége. Azok az egyedek, amelyek megbetegszenek a madárinfluenzától, legyengülnek és elpusztulnak. Az influenzavírussal fertőzött madarak a vírusokat minden testváladékukkal és az ürülékükkel ürítik.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fővárosi Központi Irodája munkatársat keres, heti 40 órás irodavezetői munkakör betöltésére. Jelentkezési határidő: 2017.02.20.