Teljesen meglepő módon ez a kártevő a vadgesztenye aknázó moly névre hallgat, ők okozzák a levelek idő előtti elszáradását. A kártevőről érdemes tudni, hogy kb. csak 1985-ben jelent meg Európában, Macedóniában fedezték fel először, latin neve is a macedóniában található Ohridi-tóról kapta a nevét, Cameraria ohridella.

Maga az aknázómoly (Fotó: dailymail.co.uk)

 

Magyarországon csak a 2000-es évek óta lehet megfigyelni, elsősorban a fehérvirágú vadgesztenyét támadja, de a pirosvirágú vadgesztenyén és egyéb vadgesztenye fajokon is előfordul, de ezek híján akár a juharfélékkel is beéri.  A molynak évente három nemzedéke van, az első nemzedék április-májusban jelenik meg, a második júniusban és a harmadik július-augusztusban repül ki. A tojásokat a nőstény a levélre helyezi el, ahol a kikelő lárvák azonnal befúrják magukat a bőrszövet alá és már kezdődhet is az aknamunka. 

A lárvák a bőrszövet alá jutva végzik kártékony tevékenységüket (Fotó: BASF)
 

Báb alakban telelnek át a lehullott leveleken, ezért az ősszel lehullott lomb megsemmisítésével a telelő egyedek elpusztíthatók. 
A gesztenyefák mérete miatt a permetezés nem megoldható, a moly ellen leginkább növényvédő szer injektálásával lehet védekezni, amit szakemberre kell bízni. A hatóanyag a fa keringési rendszerén keresztül eljut a levelekhez is, mely elpusztítja a lárvákat. 

A nagytermetű fáknál permetezés helyett injektálással lehet
védekezni a moly ellen (Fotó: teol.hu)