TERMÉSZETVÉDELEM > Terület- és élőhelyvédelmi programok > Fontos madárélőhelyek

Legfrissebb híreink

Nyári madarász öko-túrák az MME szervezésében


Kiemelt hírünk
Látott már színpompás gyurgyalagot, azúrkék szalakótát vagy mesteri fészket építő függőcinegét? Ha még nem, vagy jönne ismét, vegyen részt túráinkon! ...

Tovább »

Az MME központi irodája kommunikációs munkatársat keres! - jelentkezési határidő augusztus 5.


Kiemelt hírünk
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület széles körű faj- és területvédelmi, madárgyűrűzési, kutatási és adatgyűjtési, környezeti nevelési ...

Tovább »

A Nemzeti Lovarda is bekapcsolódott a fecskevédelembe!


2010. július 29.

A nagyközönség számára aktivitást felkínáló természetvédelem sikerének újabb bizonyítéka, hogy a fecskék aggasztó állománycsökkenésének, ...

Tovább »

A júniusi időjárás madárpusztulás-mérlege


2010. július 21.
Hosszú időbe telt, mire a júniusi ár- és belvizek annyira visszahúzódtak, a földek pedig felszáradva ismét járhatóvá váltak, hogy a madarászok ellenőrizni ...

Tovább »

Beszámoló az Apaj környéki szalakóta gyűrűző túráról


2010. július 20.
Az MME Budapesti Helyi Csoportja történetében első alkalommal szervezett szalakóta figyelő túrát. A gyűrűzéssel egybekötött odúellenőrzésre 36 érdeklődő ...

Tovább »

A panelházak lakói előnyben! - a szürke légykapók rejtett életének megfigyelése


2010. július 18.
A szürke légykapók nem számítanak ritka madárnak - a magasabb, idősebb fákkal tarkított belvárosi részeken is előfordulnak -, életmódjuk miatt azonban ...

Tovább »

Három napja hagyta el először a fészket Gyöngyhalász és Gyöngyharmat, a két nagyhalászi fehér gólya fióka


2010. július 17.

A két nagyhalászi túlélő fióka élete új szakaszba lépett néhány napja, amikor először hagyták el megszületésük helyszínét. Az eddig is meglehetősen ...

Tovább »

Az itató mellet használjuk a "legviccesebb" madárvédelmi eszközt - a porfürdőt is!


2010. július 17.
A Madárbarát kertben az itató mellett - a szó szoros és átvitt értelmében - mindenképpen érdemes porfürdőt, a nyári madár higiénia egyik fontos és ...

Tovább »

Itt a kánikula - itassunk!


2010. július 17.
Az embert próbáló hőségben belegondolni is rossz, milyen nehéz lehet a sorsa az izzadni nem tudó, magukat csak lihegéssel hűteni képes madaraknak (és kutyáknak)! ...

Tovább »

Végéhez közeledik a szalakóta költési és gyűrűzési szezon


2010. július 16.

Az esős júniusi időjárás miatt - sok más madárfajhoz hasonlóan - a szalakóták költése is legalább másfél-két héttel kitolódott. Átlagos években ...

Tovább »

Az MME Gömör-Tornai Helyi Csoportjának júliusi programjai


2010. július 14.

Az MME 4. sz. Gömör-Tornai Helyi Csoportja és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság több közös programot: előadásokat, fecskefigyelő kirándulásokat ...

Tovább »

Szafari otthon - élvezzük a nyári Madárbarát kert örömeit!


2010. július 14.
A mesterséges odúkkal, itatóval és porfürdővel, darázsgarázsokkal és egyebekkel gazdagított Madárbarát kert lakói rengeteg látnivalóval, remek élményekkel ...

Tovább »

Keresztcsőrű invázió készül?


2010. július 14.
Legutóbb 2008 őszén lepték el hazánkat nagyobb számban ezek a különleges csőrállású és viselkedésű, hegyvidéki fenyvesekben fészkelő madarak. A faj ...

Tovább »

Magasabban énekelnek a madarak a városi zajban


2010. július 13.

A városi zajszennyezés arra készteti a madarakat, hogy hangosabban és magasabban énekeljenek. A madarak elnyújtják a mély hangokat, hogy énekük jobban ...

Tovább »

Hamvas rétihéják és a gabona aratása


2010. július 13.
Az őszi búzában fészkelő hamvas rétihéják „versenyt futnak” az idővel. A nyári melegben a gabonafélék rohamosan érnek, ezért a gazdák megkezdték ...

Tovább »

Füleskuvik első bizonyított költése mesterséges odúban a fővárosban


2010. július 12.
2010. július 3-án az MME Budapesti Helyi Csoportja ellenőrzést tartott a XVII. kerületben a Merzse-mocsár Természetvédelmi Területre telepített "D" típusú ...

Tovább »

Bajai halfőző fesztivál fecskékkel, egyebekkel ...


2010. július 11.

A hétvégi Bajai halfőző fesztiválon - az ország legnagyobb gasztronómiai rendezvényén - jó lehetőség kínálkozott a természet megfigyelésére, ...

Tovább »

Fontos Madárélőhelyek (IBA) védelme


Az emberi hatások következtében az elmúlt 10.000 év alatt talán Európában csökkent a legnagyobb mértékben a természetes élőhelyek kiterjedése. Az eredeti erdőtakaró nagy részét már kivágták,és helyüket kezelt erdők, vagy mezőgazdasági területek foglalták el. A legtöbb természetes vizes élőhely a lecsapolás áldozatává vált, vagy nagymértékben átalakult.

Mindezek a változások jelentős hatással voltak Európa növény- és állatvilágára. Kezdetben talán a természetszerű élőhelyek (másodlagos erdők, fenyérek, rétek és legelők, mezőgazdasági területek, valamint az emberi települések) megjelenése - az elsődleges élőhelyek és a hozzájuk kötődő fajok rovására - valószínűleg még növelte is valamelyest a biológiai sokféleséget (Hampick 1978). Ez a helyzet azonban századunkban alapvetően megváltozott. A XX. század gyors technológiai és gazdasági fejlődése eredményeként a még megmaradt természetes, illetve természetközeli élőhelyek területét továbbcsökkenti. A korábban nem művelhető, illetve megközelíthetetlen területeket is művelésbe vonták (Baldock 1990). Ezzel párhuzamosan a mezőgazdasági művelés alatt álló területeken tovább romlanak az élőhelyi adottságok a gazdálkodás intenzitásának növekedése miatt - pl.vízrendezés, öntözés, a növényvédő szerek és műtrágyák növekvőfelhasználása, túllegeltetés, specializálódás és a táblaméretek növekedése (O Connor - Shrubb 1986, IUCN 1990, Pain - Pienkowski 1997).

Az erdőgazdálkodás intenzívebbé válása, a halászati hasznosítás fokozódása, az urbanizáció, az iparosítás és a növekvőrekreációs igények mind hozzájárultak az élőhelyek minőségének romlásához (Jenkins 1984, O Connor - Shrubb 1986, Beintema 1988, IUCN 1991, Fuller et al. 1991, Goriup et al 1991, de Juana et al 1993).

A madárfajok a környezet állapotának kiválóindikátorai: képviselőik mindenféle élőhelyen előfordulnak, ugyanakkora madárvilág faji összetétele, sűrűsége érzékenyen jelzi a környezeti változásokat. Ráadásul a madarak rendszertana, elterjedése és biológiája sokkal jobban ismert, mint bármely más állat- vagy növénycsoporté, ezért a madárállományaik monitorozása az egyik leghatékonyabb lehetőség az emberi környezet állapotának figyelemmel kísérésére. Ezért a madarak állományának változása jóval előbb és -főként - nagyobb léptékben figyelmeztet bennünket a természeti erőforrások nem fenntartható használatának veszélyeire, mint bármely növény vagy állatcsoporté. Emellett a madarak rendkívül népszerűek alakosság széles rétegei körében, így kiválóan alkalmasak arra, hogy rajtuk keresztül szövetségeseket szerezzünk a természetvédelem ügyének.

A fontos madárélőhelyek (IBA) kijelölése a világmadárvédő szervezeteinek közös kísérlete arra vonatkozóan, hogy közös alapelvek alapján meghatározzanak egy olyan ökológiai hálózatot, ami -ha megfelelő védelemben részesül - biztosíthatja a Föld madárfajainak fennmaradását. A fontos madárélőhelyek (IBA): nemzetközi jelentőségűek a vadonélő madárfajok védelme szempontjából; gyakorlatias eszközt kínálnak a csoportosuló és a szűk elterjedésű fajok védelméhez;nemzetközileg egységes kritériumrendszer alapján kerülnek kiválasztásra; önálló populációk számára kell élőhelyet biztosítanak; a környezetüktől jól elhatárolhatónak kell lenniük; egy átfogó, integrált biodiverzitás védelmi stratégia részét képezik.

A területek védelme elsősorban a kis elterjedési területű és a csoportosuló fajok védelmét képes hatékonyan biztosítani.A terület védelme például hatékonyan biztosítja a csíkosfejű nádiposzáta (Acrocephalus paludicola) magyarországi állományának védelmét a Hortobágyi Nemzeti Parkban. Rádiótelemetriás vizsgálatok igazolják, milyen fontos az IBA hálózat a kis lilik (Anser erythropus) számára a vonulás során (Oien 1995).

Nyilvánvaló viszont, hogy a mezei pacsirta (Alauda arvensis)védelme egyáltalán nem alapozható a védett területek hálózatára. A fontos madárélőhelyek kiválasztása az egész világon egységes elvek alapján történik (BirdLife International 1995), ami biztosítja a felmérés objektivitását. Ahol csak lehetséges, a kritériumok számszerű határértékeket határoznak meg, amit az adott területen előforduló madárállományoknak rendszeresen meg kell haladniuk.

 

 

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges
adományával is hozzájárulhat a madarak
és más állatfajok védelméhez!

     

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>

 

     Köszönjük!

 

 

 

Kapcsolódó cikkek: