Összesen 300 szalakóta fióka adatait sikerült rögzítenünk, melyek többsége meg is lett gyűrűzve (életkortól függően). Mivel a költés ideje viszonylag tág időintervallumban történt, 35 odú esetében az ellenőrzés idejekor már kirepültek a fiókák, ugyanakkor néhány napos – még nem gyűrűzhető – fiókákat is találtunk. 
A faj védelméhez kapcsolódóan ismeretterjesztő munkába is kezdtünk a tavalyi évben a BNPI-vel és Tard község önkormányzatával karöltve: a „Madaras Nap” keretében a lakosság számára is láthatóvá tettük az odúellenőrzést és a fiókagyűrűzést is.

Idén a fehérhátú fakopáncs felmérésének jelentősége - ha lehet - még inkább hangsúlyossá vált, az erdők védelmében betöltött szerepénél fogva. A közösségi médiában olvasható felszólalások – általunk szakmailag helytállónak ítélt – mellé mi is odaállunk. Gyakorlatban a tevékenységeink nem változtak, idén is számos adatot rögzítettünk, melyek részben a MAP adatbázisban (a többi említett fajhoz hasonlóan) hozzáférhetőek, köztük új revírek is előfordulnak. Az adatok egy részét folyamatosan közöljük a BNPI munkatársaival, hiszen minden tevékenységünk legfontosabb eredője a kiemelkedő természeti értékek hosszútávú megőrzése. Ebben nagyon fontos a közvetlen és gyors kommunikáció a természetvédelmi kezelővel. Ezévben a fajra vonatkozó közelmúltbeli adatokat is újra eljuttattuk a BNPI szakembereinek, hogy ott visszaellenőrzéseket végezhessenek. A MAP-ba feltöltött anyag 18 egyed előfordulását igazolja, melyek közül 6 egyed egyértelműen párban mozgott az ellenőrzött területen. Bízunk benne, hogy ezek az új adatok is hozzájárulhatnak a faj és élőhelye megóvásához. Az év első felében a Harkályvédelmi Szakosztállyal, a Börzsönyi Helyi Csoporttal és a Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal (továbbiakban BNPI) közösen végzett Tarna-vidéki felmérésünk során szerzett tapasztalataink segítik rálátásunkat a témára, hogy a továbbiakban is módunkban álljon érdemben megszólalni az üggyel kapcsolatban. 

A ragadozómadár-védelemben betöltött szerepünk nagyrészt ugyancsak a BNPI-vel együttműködve zajlik, egy uhu és két vándorsólyom revír ellenőrzésén kívül. Idén is számos terepnapot tudhatunk magunk mögött, főként elnökünk, Szitta Tamás részéről, melyek közül 17 a MAP adatbázisban is nyomon követhető. Eredményeink közül leginkább említésre méltóak: 
-    törpekuvik észlelés hang alapján: legalább egy-, de nagy valószínűséggel 2 revír található a Hór-völgyben.
-    a két számon tartott vándorsólyom fészekalj egyikében volt költés (minimum 3 tojás), azonban egy öreg madár teteme később egy uhu fészekből került elő. Feltételezhetően a fiókák is ugyanígy elpusztultak. 
-    Az említett uhu fészekből 3 fióka repült ki sikeresen.
-    Részt vettünk és fotó-dokumentáltunk a bükki szirtisas fészekalj gyűrűzésénél.

- Többek között barna kánya, kígyászölyv és békászósas adatokat szolgáltattunk a BNPI természetvédelmi őreinek.
-    Részt vettünk a Dél-, Délkeleti-Bükk térségében a feltételezett új kígyászölyv és békászósas revírjeinek felderítésében ún. „kiülések” és a téli időszakban talált feltételezett fészkek kontrollálása által. Mindkét faj esetében sikerült bizonyítani a revír, vagy a konkrét fészkelés meglétét!

Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a terepnapok jelentős százaléka csupán negatív előjelű adatot szolgáltat, amelynek felhasználása inkább tendenciák monitorozására szolgálhat. Ezeknek a nemleges adatoknak is vitathatatlan a haszna és ezek a napok is ugyanúgy (legalább) egy önkéntes idejének rászánásával történnek, mint a termékenyebb napok. Tényleges adatok gyűjtése tehát sokkal komolyabb időráfordítással jár, mint ami a számok alapján vélhető. 

Hidrobiológiai felméréseinket a tavalyi évhez hasonlóan Nagyszék-lápa, Kácsi-patak, Hór-patak, Sályi-tavak, Harsány-Csincse-völgy, Vatta, Borsodgeszt környéki vizes élőhelyeken végeztük. Vízhez kötődő makroszkópikus gerinctelenek, halak, kétéltűek és hód adatainak felvételezése történt a terület természetvédelmi őreivel együttműködésben. 

A korábbi évtizedekben már több ízben végzett és a BNPI által jóváhagyott gyakorlat alapján alpesi gőte ivadékainak kinevelését vállaltuk, így 20 átalakult egyedet sikerült kihelyeznünk természetes élőhelyeire. A program szükségességét az aszály, így a lárvák élőhelyeinek kiszáradása indokolta. Emellett leellenőriztük a Dél-Bükk potenciális alpesi gőte élőhelyeit- elsősorban dagonyákat- melyek a fent leírtakat alátámasztják. 

Élőhely kezelés tekintetében említésre méltó a Kácsi-patakban élő fokozottan védett csigafajok (fekete bödöncsiga és kácsi patakcsiga) védelme érdekében tett két napos akciónk, melynek keretében a PET kupa Egyesülettel karöltve kb. 100 méter hosszú szakaszon, a területen elszaporodott inváziós süllőhínár faj egyedeit távolítottuk el a patakmederből.
Köszönet illeti többek között – főként a szalakóta védelemben végzett munkájáért – önkénteseinket: Vig Zsófia, Katona Gergely, Judák Tamás és Kárpáti Ildikó személyében, akik szabadidejüket áldozták idén is a gyakorlati természetvédelemért. Emellett a BNPI munkatárasai és egyben az MME tagjai (Kleszó András, Seres Nándor mások) is részt vettünk a fentebb leírt munkálatokban.