Magyarország madarai

Magyarország mai határain belül bizonyítottan 401 madárfajt figyeltek meg napjainkig. Hazánk az egyik leggazdagabb természeti értékekkel bíró ország Európában. A Kárpát-medence sajátos földrajzi jellemzői miatt nálunk megtalálhatók olyan fajok, melyeknek itt van a keleti előfordulásuk határa, középhegységeinkben kárpáti területekre jellemző fajok is élnek, pusztáink madártömegei pedig legendásak a tőlünk nyugatabbra élő természetvédők körében.

Tizenegy világszerte veszélyeztetett faj fordul elő nálunk, negyvenhárom fontos madárélőhelyünk van, nincs olyan megyéje, régiója az országnak, ahol ne lenne legalább egy ilyen terület. Több szervezet foglalkozik madárvédelemmel, nagy hagyományai vannak e tevékenységnek Magyarországon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület több ezres tagságával a legnagyobb ilyen jellegű szervezet Közép-Európában. A madárvédelmi tevékenységet sok száz önkéntes segíti.

A hazánk madárvilágát bemutató oldalakat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Monitoring Központja fejlesztette ki.

Az alábbi listában látható menüpontok segítségével a Monitoring Központ internetes oldalait érheti el. Jó böngészést!

Búváralakúak
Nyílt vizeken megfigyelhető, hosszú nyakú, hosszú testű, nagytermetű madarak. Gyakran mélyre merülve úsznak, kiválóan buknak és jól úsznak a víz alatt. Magyarországon két fajuk átvonuló és téli vendég, egy fajuk ritka kóborló.

Vöcsökalakúak
A búvárokhoz hasonló madarak, de főleg sekély, dús vegetációjú tavakon és sekély tengeröblökben fordulnak elő. Táplálékaikat apró halak, vízirovarok, -növények alkotják. Magyarországon 5 fajuk rendszeres, ebből 4 fészkel.

Gödényalakúak
Közepesen nagy és hatalmas termetű vízimadarak tartoznak ide. A renden belül 2 család van. A gödényfélék családja: Európában 2 fajuk fészkel, Magyarországon mindkettő ritka kóborló.Hatalmas csőrük alsó káváján nagy bőrzacskó figyelhető meg, amely segítségével fogják meg a halakat. A másik család a kárókatonafélék családja. Táplálékukért (hal) mélyre buknak. Testük megnyúlt, nyakuk hosszú, csőrük kampós. Merülés után jellegzetes pózban, szárnyukat széttárva szárítkoznak köveken, fákon. Telepesen költenek. Magyarországon 2 fajuk fészkel.

Gólyalakúak
Három család sorolható ide: gém-, gólya-, és íbiszfélék. Közepes és nagy testű gázlómadarak hosszú lábbal, nyakkal és csőrrel. Repülés közben a gémfélék behúzott nyakkal, míg a gólya- és íbiszfélék nyújtott nyakkal repülnek. Magyarországon 16 fajuk fordult elő, ebből 12 költ is.

Flamingóalakúak
Nagy méretű gázlómadarak nagyon hosszú lábbal és nyakkal. Csőrük jellegzetesen lefelé görbülő. Telepesen, de nem minden évben költenek. Magyarországon 1 fajuk ritka kóborló.

Lúdalakúak
Fajokban gazdag rend, összesen 54 fajuk fordul elő Európában, ebből a legtöbb költ is. Ide tartoznak a hattyúk, ludak, úszó-, és bukórécék. Magyarországon már a legtöbb előfordult. A hattyúk hatalmas termetű, fehér madarak, hosszú nyakkal. Sekély vízben táplálkoznak. Nálunk 1 fajuk fészkel, másik kettő pedig ritka vendég. A ludak nagy, erős testfelépítésű vízimadarak, amelyek a legelésre specializálódtak. Vonuláskor és télen csapatokba verődnek. A földön fészkelnek, egy életre választanak párt. Az úszórécék a vízfelszínen, ill. annak közelében táplálkozó récék. Gyakran tótágast állnak, és így szerzik meg a táplálékukat. Csapatosan mozognak a költési idő végével. Evezőiket egyszerre vedlik a ludakhoz hasonlóan, ilyenkor 3-4 hétre röpképtelenné válnak az öregek. Bukórécék: táplálékukat főleg a víz alá bukva szerzik meg, ritkán állnak tótágast. Szárnyuk rövidebb, testük erőteljesebb, emiatt sokszor csak nekifutással tudnak felszállni a vízről. Gyakran telelnek folyóvizeinken, ilyenkor ált. csapatokba verődnek.

Vágómadár-alakúak
Két családba sorolható fajok tartoznak ide: vágómadárfélék-, és halászsasfélék családja. A vágómadárfélékhez tartoznak a héják, rétihéják, ölyvek, sasok, keselyűk, kányák, összesen 32 fajjal. Ebből 16 faj rendszeresen fészkel nálunk, további 1 faj pedig több-kevesebb rendszerességgel. A 4 európai keselyűfaj közül 3 ritka kóborló itthon. A halászsasfélék családjába csupán 1 faj, a halászsas tartozik. Rendszeres átvonuló szikestavaknál, halastavaknál, ill. nagyobb folyóvizeknél.

Sólyomalakúak
Kis és közepes testméretű, hegyes szárnyú, gyors és ügyes röptű madarak. Áldozataikat legtöbbjük a levegőben kapja el. Magyarországon 5 fajuk rendszeres fészkelő, további 1 faj rendszeres téli vendég, ill. 2 ritka kóborló.

Tyúkalakúak
Két családba tartoznak a fajok. A fajdfélék erős, vaskos testalkatú madarak, a közepestől a nagyméretűig. Sokat tartózkodnak a földön, és ott is fészkelnek. Kedvelik a háborítatlan erdőket. A fácánfélék inkább a fátlan, nyílt területeket kedvelik. Többet tartózkodnak a talajon, mint a fajdok. Növényekkel és rovarokkal táplálkoznak. A földön fészkelnek.

Darualakúak
Három, igen eltérő testfelépítésű család tartozik ide. A guvatfélék kis méretű, tömzsi testű, rejtett életmódú vízimadarak. Néhány fajuk megpillantása igen nehéz, legtöbbször erős hangjuk árulja el jelenlétüket. Sűrű növényzetben költenek. A darufélék nagy méretű, kecses testfelépítésű madarak hosszú lábakkal és nyakkal. Harmadrendű evezőik jellegzetesen megnyúltak, "farokbokrétát" alkotnak. Földön fészkelnek. Magyarországon 1 fajuk rendszeres átvonuló, a másik faj rendkívül ritka kóborló. A túzokfélék a közepestől hatalmas testméretű, erős testfelépítésű madarak. A fátlan területeket kedvelik, a földön fészkelnek. Óvatos madarak, sokszor nem repülnek fel, hanem takarásba szaladnak. Röptük nehézkes, sokszor csak nekifutás után tudnak felrepülni.

Lilealakúak
Igen nagy rend, partimadarak, csérek, sirályok, halfarkasok, és az alkafélék tartoznak ide. Változatos életmódot folytatnak. Mindegyikük a földön, vagy sziklán fészkel. A partimadarak rovarokkal, férgekkel, apró halakkal táplálkoznak. A csérek, sirályok a víz felett repülve pásztázzák azt, és ha meglátják a zsákmányt, akkor "rázuhannak". A sirályok gyakran figyelhetők meg szeméttelepeken is. Társas madarak, telepesen költenek. A halfarkasok ált. más madaraktól szerzik zsákmányukat, ezért is nevezik őket rablósirályoknak. Tengeri madarak, Magyarországon rendszeres, de szórványos átvonuló 2 fajuk, további 2 faj ritka kóborló. Az alkafélék tengeri madarak, csak fészkelni jönnek ki a szárazföldre. Zsákmányukat a víz alól szerzik meg. 2 fajuk fordult elő nálunk.

Pusztaityúk-alakúak
A galambokkal és a lilealkatúakkal mutatnak közeli rokonságot. Zömök testű, kis fejű, hegyes szárnyú madarak, a sivatagok és pusztaságok lakói. Reggel és este csapatosan húznak az ivóhelyekre. Magyarországon 2 fajuk fordult elő évtizedekkel ezelőtt, ebből a barnahasú pusztaityúk egyetlen hazai előfordulása egyben az egyetlen európai is.

Galambalakúak
Közepes termetű madarak kis fejjel, röptük gyors. Csak erre a madárrendre jellemző, hogy fel tudják szívni a vizet a csőrükkel, míg más madár erre nem képes. Magyarországon 5 fajuk rendszeres fészkelő.

Kakukkalakúak
Európában 3 fajuk fészkel, mindhárom fészekparazita. Nyújtott testű madarak hosszú, hegyes szárnnyal, és hosszú farokkal. A tojók egy-egy fajra specializálódnak, így tojásaik azokéhoz hasonlók. Hazánkban 1 faj gyakori fészkelő, 1 faj nagyon ritka kóborló.

Bagolyalakúak
Nagy fejű, tömött tollazatú, főleg éjszakai ragadozók. Szemük előre irányul, de a szemgolyójukat nem tudják mozgatni; fejüket viszont 180 fokos szögben el tudják forgatni. Látásuk és hallásuk kitűnő. Magyarországon 8 fajuk rendszeres fészkelő, 4 faj pedig kóborló. 1 faj kivételével nem építenek fészket, odúkban, vagy nappali ragadozómadarak elhagyott fészkeiben költenek.

Lappantyúalakúak
Éjszakai madarak, rovarokra vadásznak, amiket hatalmas szájnyílásuk és a csőrük szélén található bajuszsörték segítségével fognak meg. Kéregmintázatuk miatt nappal szinte észrevehetetlenek, amint egy ágon pihennek. Vonuló madarak. Magyarországon 1 faj fészkel.

Sarlósfecske-alakúak
A sarlósfecskefélék családja alkotja ezt a rendet. Ezek a madarak csak a nevükben fecskék, de valójában nem mutatnak rokonságot velük. Legközelebbi rokonaik az Újvilágban élő kolibrik. Hosszú, sarló alakú szárnyuk van, kitűnően repülő madarak, szinte egész életüket odafenn töltik; a levegőben párzanak és repülve is alszanak.

Szalakótaalakúak
A szalakótaalkatúak rendjébe trópusi színekben pompázó madarak tartoznak. Európában 4 fajuk fészkel, mind a 4 előfordul itthon is. Rovarokkal, ill. halakkal (jégmadárfélék) táplálkoznak. Odúkban, üregekben költenek. A gyurgyalagfélék kivételével nem telepesen költő fajok. A 4 fajból (amelyek közül mindegyik más családba tartozik) a jégmadár kivételével mind elvonul Afrikába.

Harkályalakúak
Jellegzetes testalkatú madarak, amelyek ált. függőleges fatörzseken másznak. Ezért alakult ki náluk az erős láb, amelyen, ha 4 ujj van, akkor 2 ujj előre, 2 hátra irányul; a hegyes karom; a merev farok, amelyek segítségével támasztják magukat. Csőrük erős, véső alakú, a kopácsolás közbeni rázkódástól erős tok védi az agyukat. 9 faj fészkel Magyarországon, ebből csupán 1 vonul.

Verébalakúak
24 család tartozik ide, változó testméretű és alkatú fajok. Énekük változatos, általában dallamos, szépen csengő. Táplálékukat rovarok, kisebb rágcsálók, kismadarak (gébicsek), esetleg dögök, hulladék (varjúfélék) alkotja.

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges adományával is hozzájárulhat a madarak és más állatfajok védelméhez!

     Egyéni és céges adományozás >>