NAPI MADÁRVÉDELEM > Problémák madarakkal > Parlagigalamb-mentesítés

Legfrissebb híreink

Nyári madarász öko-túrák az MME szervezésében


Kiemelt hírünk
Látott már színpompás gyurgyalagot, azúrkék szalakótát vagy mesteri fészket építő függőcinegét? Ha még nem, vagy jönne ismét, vegyen részt túráinkon! ...

Tovább »

Az MME központi irodája kommunikációs munkatársat keres! - jelentkezési határidő augusztus 5.


Kiemelt hírünk
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület széles körű faj- és területvédelmi, madárgyűrűzési, kutatási és adatgyűjtési, környezeti nevelési ...

Tovább »

A Nemzeti Lovarda is bekapcsolódott a fecskevédelembe!


2010. július 29.

A nagyközönség számára aktivitást felkínáló természetvédelem sikerének újabb bizonyítéka, hogy a fecskék aggasztó állománycsökkenésének, ...

Tovább »

A júniusi időjárás madárpusztulás-mérlege


2010. július 21.
Hosszú időbe telt, mire a júniusi ár- és belvizek annyira visszahúzódtak, a földek pedig felszáradva ismét járhatóvá váltak, hogy a madarászok ellenőrizni ...

Tovább »

Beszámoló az Apaj környéki szalakóta gyűrűző túráról


2010. július 20.
Az MME Budapesti Helyi Csoportja történetében első alkalommal szervezett szalakóta figyelő túrát. A gyűrűzéssel egybekötött odúellenőrzésre 36 érdeklődő ...

Tovább »

A panelházak lakói előnyben! - a szürke légykapók rejtett életének megfigyelése


2010. július 18.
A szürke légykapók nem számítanak ritka madárnak - a magasabb, idősebb fákkal tarkított belvárosi részeken is előfordulnak -, életmódjuk miatt azonban ...

Tovább »

Három napja hagyta el először a fészket Gyöngyhalász és Gyöngyharmat, a két nagyhalászi fehér gólya fióka


2010. július 17.

A két nagyhalászi túlélő fióka élete új szakaszba lépett néhány napja, amikor először hagyták el megszületésük helyszínét. Az eddig is meglehetősen ...

Tovább »

Az itató mellet használjuk a "legviccesebb" madárvédelmi eszközt - a porfürdőt is!


2010. július 17.
A Madárbarát kertben az itató mellett - a szó szoros és átvitt értelmében - mindenképpen érdemes porfürdőt, a nyári madár higiénia egyik fontos és ...

Tovább »

Itt a kánikula - itassunk!


2010. július 17.
Az embert próbáló hőségben belegondolni is rossz, milyen nehéz lehet a sorsa az izzadni nem tudó, magukat csak lihegéssel hűteni képes madaraknak (és kutyáknak)! ...

Tovább »

Végéhez közeledik a szalakóta költési és gyűrűzési szezon


2010. július 16.

Az esős júniusi időjárás miatt - sok más madárfajhoz hasonlóan - a szalakóták költése is legalább másfél-két héttel kitolódott. Átlagos években ...

Tovább »

Az MME Gömör-Tornai Helyi Csoportjának júliusi programjai


2010. július 14.

Az MME 4. sz. Gömör-Tornai Helyi Csoportja és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság több közös programot: előadásokat, fecskefigyelő kirándulásokat ...

Tovább »

Szafari otthon - élvezzük a nyári Madárbarát kert örömeit!


2010. július 14.
A mesterséges odúkkal, itatóval és porfürdővel, darázsgarázsokkal és egyebekkel gazdagított Madárbarát kert lakói rengeteg látnivalóval, remek élményekkel ...

Tovább »

Keresztcsőrű invázió készül?


2010. július 14.
Legutóbb 2008 őszén lepték el hazánkat nagyobb számban ezek a különleges csőrállású és viselkedésű, hegyvidéki fenyvesekben fészkelő madarak. A faj ...

Tovább »

Magasabban énekelnek a madarak a városi zajban


2010. július 13.

A városi zajszennyezés arra készteti a madarakat, hogy hangosabban és magasabban énekeljenek. A madarak elnyújtják a mély hangokat, hogy énekük jobban ...

Tovább »

Hamvas rétihéják és a gabona aratása


2010. július 13.
Az őszi búzában fészkelő hamvas rétihéják „versenyt futnak” az idővel. A nyári melegben a gabonafélék rohamosan érnek, ezért a gazdák megkezdték ...

Tovább »

Füleskuvik első bizonyított költése mesterséges odúban a fővárosban


2010. július 12.
2010. július 3-án az MME Budapesti Helyi Csoportja ellenőrzést tartott a XVII. kerületben a Merzse-mocsár Természetvédelmi Területre telepített "D" típusú ...

Tovább »

Bajai halfőző fesztivál fecskékkel, egyebekkel ...


2010. július 11.

A hétvégi Bajai halfőző fesztiválon - az ország legnagyobb gasztronómiai rendezvényén - jó lehetőség kínálkozott a természet megfigyelésére, ...

Tovább »

Parlagigalamb-mentesítés

A problémákat jobb megelőzni, mint kezelni! – és ez különösen igaz a parlagi galamb kérdés kapcsán. Ha viszont már megtörtént a baj, nagyon fontos lenne, hogy komplex kezelési tervek szülessenek, ne pedig önmagában még tüneti eredményt is alig jelentő bulvár jellegű ötletelés. Ezekből nézzünk meg néhányat.


 Az egyik legbiztosabb módszer a lehálózás, a képen panelház
lapos tetején lévő szellőzőkémény lezárása látható.

 

Látszat „megoldások”
Való igaz, hogy a nagytestű sólymok zsákmányolnak galambokat, és a reptereken segítenek távol tartani a balesetveszélyt jelentő madarakat, a belvárosok épületei között azonban elvesztik a sebességük jelentette előnyt. A solymászathoz akadálymentes környezetre, folyamatos vizuális kontaktusra van szükség az ember és a madár között, ennek hiányában a sólyom megsérülhet vagy elveszhet. A végső ellenérv, hogy a madarak tartós távoltartásához a sólymoknak folyamatosan vadászniuk kell a területen, amihez gyors kifáradásuk miatt akár 3-5 solymászmadárra is szükség van. A nem valós veszély és a megszokás miatt nem túl hatékonyak a galamb csapatokkal szemben a ragadozó sziluettek vagy a ragadozó szemekkel preparált lufik sem.

 
Hasonlóképpen nem oldja meg a problémát az ultrahangos riasztás sem, hiszen a városi galambok hozzá vannak szokva mindenféle zajhoz, ezért rájuk kevésbé hat, zavarhatja viszont a védett denevéreket és az ultrahangra is érzékeny kutyákat; ráadásul képtelenség egy egész várost behangszórózni.

A következő „varázsszer” a fogamzásgátlóval kezelt táplálék etetése. Csakhogy ezek kiszórásakor nehezen szavatolható, hogy a gyerekek ne ehessék meg, vagy védett madarak ne férhessenek hozzá; ráadásul a galambok tíz évet is meghaladó élettartama miatt az ilyen szerek hatása csak évtizedek alatt érvényesülhetne.

Végül szót kell ejtenünk a radikálisabb módszerekről, a galambok lelövéséről, altatásáról és befogásáról. A településeken érthető balesetvédelmi okból tilos vadászni, fegyvert használni, és a lakosságban is nagy ellenkezést szül, amikor egy-egy jegyző engedélyt ad a galambok lelövésére. A madarak tömeges befogása elsősorban nem technika, hanem etikai, állatvédelmi kérdés. Mivel területhűek, értelmetlen akár ezer kilométerre is elvinni őket, mert visszatérnek; a befogott madarak akár ezres-tízezres nagyságrendű elpusztítása pedig vállalhatatlan és értelmetlenül kegyetlen döntés lenne. Önmagában ugyancsak nem célravezető a galambokat jóhiszeműen etető turisták, járókelők, nyugdíjasok kampányszerű felvilágosítás, meggyőzés és tájékoztatás nélküli bírságolása sem.

 
 A rákoskeresztúri református templom hálóval lezárt
tornya.
 

Szúnyoghálóval ...
 

 ... és csibedróttal galambmentesített erkélyek. Utóbbinál egy
kivágott, öklömnyi lyukon tudnak télen bejárni
az etetőre a kisebb madarak.

 

A járható út
Ha már elszaporodtak a galambok, települési szinten igen nehéz és költséges megszabadulni tőlük. Először is pontosan kell ismerni a probléma nagyságát, amihez fel kell mérni az állomány nagyságát és az érintett területeket, majd ennek ismeretében ki kell dolgozni egy komplex cselekvési tervet. Ennek alapja a lakosság tájékoztatása, partnerként való kezelése és bevonása a galambmentesítésbe. Meg kell értetni az emberekkel, hogy saját egészségvédelmük miatt sehol, semmilyen körülmények között nem szabad etetni a galambokat, és a kommunális hulladékkal is sokkal gondosabban kell bánni, a kukákat, konténereket mindig gondosan vissza kell zárni. Az emberek felvilágosítása mellett fel kell készíteni a közterület felügyelőket a várható konfliktusokra, amikor a kampány türelmi idejében és ezt követően figyelmeztetik, és végső esetben akár megbírságolják a szabályszegőket. Amint elkezdődik a táplálék utánpótlás radikális csökkentése, el lehet kezdeni a fészkelő- és pihenőhelyül szolgáló párkányok, falfülkék lezárását (lásd a Madárbarát kert rovatot), és a még szélesebb körben alkalmazható beülésgátló drót tüskesorok kihelyezését. Az elszigetelő, beülést gátló eszközök alkalmazásakor ügyelni kell a résmentes és tartós kivitelezésre, a megfelelő hosszúságú tüskék alkalmazására. Egyedül ilyen komplex kezelési tervvel, a bevezetést követő folyamatos odafigyeléssel és szinten tartással van esély arra, hogy a parlagi galambok állományát elviselhető szinten lehessen tartani, hogy békésen éljünk egymás mellett, hiszen a Föld nem egyedül a miénk.


 A másik bevált eszköz a beülést gátló tüske.
 

 Azonban a kevés biztos módszert is jól kell alkalmazni, mert ha
ekkora rés van a háló és a fal között (felül) vagy ...
 

 ... 15-20 cm-nél rövidebbek a házilag barkácsolt beülést gátló
tüskék, akkor a galambokat nem tudjuk távol tartani
(Fotók és szöveg: Orbán Zoltán).

 

Ha valakit részletesebben érdekelnek a galambmentesítő megoldások, a legjobb, ha a Google keresőbe beírja a „galambmentesítés” kifejezést, és máris válogathat a számos ötlet és cégajánlat között.


 

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges
adományával is hozzájárulhat a madarak
és más állatfajok védelméhez!

     

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>

 

     Köszönjük!

 

 

Kapcsolódó cikkek: