NAPI MADÁRVÉDELEM > Problémák madarakkal > Harkályok rombolása

Legfrissebb híreink

Nyári madarász öko-túrák az MME szervezésében


Kiemelt hírünk
Látott már színpompás gyurgyalagot, azúrkék szalakótát vagy mesteri fészket építő függőcinegét? Ha még nem, vagy jönne ismét, vegyen részt túráinkon! ...

Tovább »

Az MME központi irodája kommunikációs munkatársat keres! - jelentkezési határidő augusztus 5.


Kiemelt hírünk
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület széles körű faj- és területvédelmi, madárgyűrűzési, kutatási és adatgyűjtési, környezeti nevelési ...

Tovább »

A Nemzeti Lovarda is bekapcsolódott a fecskevédelembe!


2010. július 29.

A nagyközönség számára aktivitást felkínáló természetvédelem sikerének újabb bizonyítéka, hogy a fecskék aggasztó állománycsökkenésének, ...

Tovább »

A júniusi időjárás madárpusztulás-mérlege


2010. július 21.
Hosszú időbe telt, mire a júniusi ár- és belvizek annyira visszahúzódtak, a földek pedig felszáradva ismét járhatóvá váltak, hogy a madarászok ellenőrizni ...

Tovább »

Beszámoló az Apaj környéki szalakóta gyűrűző túráról


2010. július 20.
Az MME Budapesti Helyi Csoportja történetében első alkalommal szervezett szalakóta figyelő túrát. A gyűrűzéssel egybekötött odúellenőrzésre 36 érdeklődő ...

Tovább »

A panelházak lakói előnyben! - a szürke légykapók rejtett életének megfigyelése


2010. július 18.
A szürke légykapók nem számítanak ritka madárnak - a magasabb, idősebb fákkal tarkított belvárosi részeken is előfordulnak -, életmódjuk miatt azonban ...

Tovább »

Három napja hagyta el először a fészket Gyöngyhalász és Gyöngyharmat, a két nagyhalászi fehér gólya fióka


2010. július 17.

A két nagyhalászi túlélő fióka élete új szakaszba lépett néhány napja, amikor először hagyták el megszületésük helyszínét. Az eddig is meglehetősen ...

Tovább »

Az itató mellet használjuk a "legviccesebb" madárvédelmi eszközt - a porfürdőt is!


2010. július 17.
A Madárbarát kertben az itató mellett - a szó szoros és átvitt értelmében - mindenképpen érdemes porfürdőt, a nyári madár higiénia egyik fontos és ...

Tovább »

Itt a kánikula - itassunk!


2010. július 17.
Az embert próbáló hőségben belegondolni is rossz, milyen nehéz lehet a sorsa az izzadni nem tudó, magukat csak lihegéssel hűteni képes madaraknak (és kutyáknak)! ...

Tovább »

Végéhez közeledik a szalakóta költési és gyűrűzési szezon


2010. július 16.

Az esős júniusi időjárás miatt - sok más madárfajhoz hasonlóan - a szalakóták költése is legalább másfél-két héttel kitolódott. Átlagos években ...

Tovább »

Az MME Gömör-Tornai Helyi Csoportjának júliusi programjai


2010. július 14.

Az MME 4. sz. Gömör-Tornai Helyi Csoportja és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság több közös programot: előadásokat, fecskefigyelő kirándulásokat ...

Tovább »

Szafari otthon - élvezzük a nyári Madárbarát kert örömeit!


2010. július 14.
A mesterséges odúkkal, itatóval és porfürdővel, darázsgarázsokkal és egyebekkel gazdagított Madárbarát kert lakói rengeteg látnivalóval, remek élményekkel ...

Tovább »

Keresztcsőrű invázió készül?


2010. július 14.
Legutóbb 2008 őszén lepték el hazánkat nagyobb számban ezek a különleges csőrállású és viselkedésű, hegyvidéki fenyvesekben fészkelő madarak. A faj ...

Tovább »

Magasabban énekelnek a madarak a városi zajban


2010. július 13.

A városi zajszennyezés arra készteti a madarakat, hogy hangosabban és magasabban énekeljenek. A madarak elnyújtják a mély hangokat, hogy énekük jobban ...

Tovább »

Hamvas rétihéják és a gabona aratása


2010. július 13.
Az őszi búzában fészkelő hamvas rétihéják „versenyt futnak” az idővel. A nyári melegben a gabonafélék rohamosan érnek, ezért a gazdák megkezdték ...

Tovább »

Füleskuvik első bizonyított költése mesterséges odúban a fővárosban


2010. július 12.
2010. július 3-án az MME Budapesti Helyi Csoportja ellenőrzést tartott a XVII. kerületben a Merzse-mocsár Természetvédelmi Területre telepített "D" típusú ...

Tovább »

Bajai halfőző fesztivál fecskékkel, egyebekkel ...


2010. július 11.

A hétvégi Bajai halfőző fesztiválon - az ország legnagyobb gasztronómiai rendezvényén - jó lehetőség kínálkozott a természet megfigyelésére, ...

Tovább »

Oldal 1 / 7

Mit tehetünk, ha a harkály rombol?

Legutolsó frissítés (új szövegrészek aláhúzással jelölve): 2010. január 14.

2009. nyárközép óta egyre több bejelentés érkezik a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez azzal kapcsolatban, hogy harkályok lyukakat vájnak tégla és beton épületek szigetelésébe, illetve elvétve fa épületekbe vagy házak fa burkolatába. További problémaként szokták jelezni a harkályok kora hajnali dobolását a fém ereszen, ami megkeseríti a lakók életét azzal, hogy lehetetlenné teszi a nyugodt alvást. Ahhoz, hogy legyen esélyünk megszüntetni a harkályok épületrombolását, meg kell értenünk alapvető viselkedésük okait, továbbá azt, hogy mi magunk okozzuk a problémát azzal, hogy benyomulunk a harkályok élőhelyére, miközben nem a megfelelő építési technológiát alkalmazzuk.

Harkályok falbontásának eredménye.
 Ahhoz, hogy legyen esélyünk elkerülni a harkályoknak a képen is látható
falrombolását, meg kell értenünk viselkedésük mozgatórugóit.

 

A harkályok testfelépítése
A világon élő több mint 200, a verébtől a varjút meghaladó méretig változatos nagyságú és megjelenési formájú harkályfaj közös jellemzője, hogy testük különleges módon alkalmazkodott a fák vastagabb ágai és törzse nyújtotta élőhelyhez. Karmuk a ragadozó madarakéhoz hasonlóan erős és hegyes, hogy a faágakon és a törzsön függőlegesen is meg tudjanak kapaszkodni. Farktollaik csévéje (szára) merevítőborda-szerűen kemény, hogy megtámassza a kapaszkodó madár testét, megakadályozva a hanyatt dőlést. Csőrük vésőszerű, hogy akár a legkeményebb fafajokat is meg tudják munkálni. Nyelvük hosszú, akár a testhossz kétharmadában is kinyújtható, ragadós bevonatú, és többszörösen szakállas szigonyfejhez hasonlóan „szőrös” hegyű, hogy a járataikból ki tudják piszkálni a farontó bogarak lárváit, vagy egyes fajok fel tudják nyalogatni a kicsorgó fanedvet.

 Nagy fakopáncs.

 A harkályok (a képen nagy fakopáncs) erős, hegyes csőre és
egész testfelépítése ...

 
Közép fakopáncs.
 ... azt a célt szolgálja, hogy ezek a madarak (a képen közép fakopáncs)
képesek legyenek a kemény fából is táplálékot szerezni és a fatörzsekbe
költőodút készíteni.

 

Miért kopácsol a harkály?
A harkályok számára a fatörzsek, faágak függőleges világa táplálkozó- és szaporodóhelyet egyaránt kínál, ez az a két motiváció, ami miatt felkereshetik épületeinket is. Táplálékkereséskor a fák doktorai változatos módon használják erős csőrüket. A harkályok a táplálékukat – a közhiedelemmel ellentétben – nem kizárólag a fák belsejéből, hanem a kéreg alól vagy akár a talajról (elsősorban hangyabolyokból) szerzik, de esznek magokat és terméseket (mogyoró, makk, fenyőtobozból fenyőmagot), és zsákmányolnak fészekben ülő, még menekülésre képtelen madárfiókákat is. Amikor farontó bogár lárvákat keresnek mélyen a fatörzsekben, valószínűleg a fában magukat előre rágó lárvák akár több méterre elhallatszó hangja, és a járatok elhelyezkedése alapján kezdik el megbontani a fát. A céljuk az, hogy járatok falát a lárvához minél közelebb törjék át, ahonnan "szálkás" végű nyelvükkel ki tudják piszkálni őket.

 Farontó bogár lárvák járatai fában.
 Fenyőben élő cincér faj lárváinak járatai. ...
 
Farontó bogár lárvák járatai fában.
  ... A farontó bogár lárvára vadászó harkálynak ...
 
 Farontó bogár lárvák járatai fában.
... a fa kérgén és törzsén keresztülhatolva át kell törnie a lárva járatok falát,
hogy a nyelve segítségével kipiszkálhassa a zsákmányt.
 
Harkály táplálékkereső lyukai kidőlt fában.
A harkályok szondázó lyukai szépen kirajzolják a farontó bogár lárvák
járatait ebben a kidőlt, korhadó fában az MME központi irodájának
is otthont adó Jókai kertben, a fővárosban.
 
Harkály táplálékkereső lyukai lábon álló száraz fában.
Harkályok lyuggatta harkályfa az MME központi
irodájának is otthont adó Jókai kertben. ...
 
Harkály táplálékkereső lyukai lábon álló száraz fában.
 ... Egy olyan állatcsoportnak, ami így elbánik
a fém eszközöket is elnyűvő keménységű
fákkal, épületeink erősnek tűnő szigetelése
meg sem kottyan.
 
Harkály által szétvert fém szoknya mesterséges madárodún.
 A harkályok képesek még a fémet is megrongálni, csőrük nyomot
hagy az alumínium vagy bádog lemezen is, a képen mesterséges
odú bejáratát védő fém szoknyán.

 

A harkályok nem csak táplálékot keresgélnek a fákon, de itt készítik fészeküregeiket is, jelentős mértékben segítve ezzel számos odúköltő faj (cinegék, légykapók, csuszka, nyaktekercs, verebek) életét is. Annak köszönhetően, hogy a nálunk élő harkályok veréb és varjú nagyság közötti méretűek, egy harkályokban fajgazdag területen a nagyobb madarak (kék galamb, füleskuvik, szalakóta, seregély) is költeni tudnak.

Végül de nem utolsó sorban, a harkályok udvarló, területkijelölő hangadásra is használják a fákat. Kellő tapasztalattal az egyes harkály fajok a jelző hangjuk alapján el is különíthetők, amint a hangerősítőként működő száraz ágakon, törzseken messze hangzó géppuskaropogás-szerű doboló hangot keltenek. 

 


<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 Következő > Utolsó >>