![]() | ![]() | ![]() |
Legfrissebb híreink
Fejletlen gólyafiókák maradhatnak itthon - kérjük, Ön is segítsen!
Kiemelt hírünk
Amint arról korábban beszámoltunk, a júniusi hideg, esős időjárás miatt a fehér gólyák legjobb esetben is csak 50% körüli költési sikert érnek el ...
Nyár végi fecskebúcsúztató programok - mindenkit szeretettel várunk!
Kiemelt hírünk
Augusztus második felétől az MME és a vonulásra készülő fecskék izgalmas évadbúcsúztató látványossággal várják az érdeklődőket. Ilyentájt a fecskék ...
A Vidékfejlesztési Minisztérium felhívása a Nabucco gázvezeték nyomvonalának társadalmi egyeztetéséről
2010. augusztus 27.
A Vidékfejlesztési Minisztérium felhívja a figyelmet arra, hogy a lakosság és civil szervezetek is észrevételezhetik a Nabucco gázvezeték ausztriai ...
Elkezdődött a kék vércsék őszi gyülekezése
2010. augusztus 27.
A szakembereken kívül eddig csak kevesen lehettek szemtanúi Európa egyik legszokatlanabb őszi vonulási eseményének - az akár több ezer (!) kék vércse ...
A félelmek sajnos beigazolódtak - sor került az első kényszerű gólyafióka-mentésre!
2010. augusztus 26.
Ma délután Badacsonytördemicen elkezdődött az idei ősz vélhetően legszomorúbb eseménysorozata, az elhúzódó pótköltések miatt bajba került gólyafiókák ...
Valószínűleg mérgezésben pusztult el egy műhold adós parlagi sasunk Ausztriában
2010. augusztus 25.
Augusztus 20-án egy alsó-ausztriai gazda a földjén dolgozva két elhullott parlagi sas tetemét találta meg. A maradványok az osztrák hatósághoz kerültek, ...
Érdekes vendég a madáritatóban - lessük meg a mikrovilág rejtelmeit!
2010. augusztus 24.
A
Madárbarát kert programot az teszi igazán izgalmassá, hogy ennek
keretében a számtalan madárfaj mellet rengeteg más állatot is
közelebbről megismerhetünk. ...
Biológiai védekezéssel a szúnyoginvázió ellen - jövőre is lesz, készüljünk fel időben!
2010. augusztus 24.
Dél-Lengyelország árvíz sújtotta régiójában Lelow falu polgármestere
jelképes összegért mesterséges denevérodúkhoz juttatta a lakosságot, ezzel is ...
Hírt kaptunk az örökbeadott gólyafiókáról!
2010. augusztus 23.
Amint arról korábban beszámoltunk, miután domonyi fészkénél lelőtték az egyik fehér gólya szülőt, az “elárvult” tojások közül egy kikelt ...
A Biharugra film is díjazott
2010. augusztus 23.
A VI. Pusztaszeri Országos Természetfilm fesztiválon „a világ tájai” kategóriában Karácsony Sándor és Ványi Róbert filmje, a Biharország – ...
Képes beszámoló a Rákosivipera-védelmi Központ egy napjáról
2010. augusztus 17.
Az, hogy kinek mi számít normálisnak, igencsak egyéni ízlés kérdése. Vannak olyan szakmák, ahol a mindennapi rutinfeladatok az emberek többségét az őrületbe ...
Díjat nyert a kék vércse-védelmi LIFE Nature program filmje
2010. augusztus 16.
Öt kategóriában 91 versenyfilmből választotta ki a zsűri a legjobbakat augusztusban, a VI. Pusztaszeri Országos Természetfilm fesztiválon. A máig egyetlen ...
Fecskementősök
2010. augusztus 13.
Idén nyáron szokatlan fecske problémáról érkezett bejelentés az MME központi irodájába a kecskeméti mentőállomásról. Ennek garázsában számos ...
Biológiai Sokféleség Világnapja - KvVM pályázati kiírás felsőoktatási intézmények hallgatói számára
2010. augusztus 13.
A 2010-es esztendőt az ENSZ a biológiai sokféleség világévének nyilvánította, amellyel szeretné felhívni a figyelmet minél szélesebb körben arra, ...
A talált madárfiókák túlnyomó többségét nem kell "megmenteni"!2010. április 28. Május elejétől augusztusig tart a fióka szezon, ilyenkor rengeteg bejelentést kapunk megmentendő madarakról. Pedig a legtöbbjük nem árvult el, ezért a legnagyobb segítség számukra az, ha nem fogjuk be, ha pedig már megtettük, a megtalálás helyén mielőbb elengedjük őket. Erről, és a kivételt jelentő, valóban mentést igénylő esetekről olvashat írásunkban.
A madármentésben (is) fontos szempont, hogy valóban jót és jókor tegyünk, ami csak akkor lehetséges, ha elsősorban nem érzelmi, hanem - ismerve a madarak viselkedését - szakmai alapon döntünk.
A magányos(nak tűnő) tollas fióka többnyire nem árva fióka! Az ágak között szabadon (nem odúban) költő madarak fészekaljaira – a tojásokra és különösen az eleségkérő hangot adó fiókákra – nagy kockázatot jelentenek a ragadozók. Ezért ezek a fajok a teljes önállósodás, a tökéletes röpképesség elérése előtt elhagyják a fészket, egymástól és a fészektől mindinkább eltávolodva - a szülők segítségével - magányosan próbálnak túlélni. A kézenfekvő kockázatok mellett ennek a viselkedésnek az az előnye, hogy lerövidül az az időszak, amikor a fészket megtaláló ragadozó a teljes fészekaljat el tudja pusztítani. Mivel a korai fészekelhagyó madarak ekkor még nem önellátóak és a teljes értékű repülés eléréséig 5-10 napig még fejlődniük kell, a szülők a sűrű növényzetben rejtőzködő fiókákkal hanggal tartják a kapcsolatot, így találják meg és etetik folyamatosan őket. Az ilyen viselkedésű fajok fészkeinek mérete is csak akkora, és konstrukciója is olyan (gyengébb anyagokból áll és kevésbé strapabíró, mint például a gallyfészkek), hogy a maximum 70%-os fejlettségi állapotú (méretű) fiókák befogadására alkalmasak, ezért az ezt a méretet és életkort elérő fiataloknak el is kell hagyniuk a fészket, mivel abban egyszerűen fizikailag nem férnek el többé. A részleges fészekhagyó madarak fiókái gyakran a szülők riasztó hangjára ugrálnak ki a fészekből, és ezzel - mintha egy ajtó záródna be - egy korszak is lezárul az életükben. Ezért nem nagyon érdemes a visszahelyezésükkel kínlódni, mert szinte bizonyosan nem maradnak meg ott, amint elvesszük a kezünket, az első zajra rugóként pattannak ki.
Ez a korai fészekelhagyó viselkedés - bár kisebb mértékben - az odúköltő fajokra (cinegék, verebek, seregély, erdei fülesbagoly stb.) is jellemző. Ezeknek a madaraknak a repülni még nem vagy csak részben tudó fiataljai fejlett ösztönös rejtőzködő és túlélő biológiai programmal rendelkeznek. Keresnek maguknak egy jó búvóhelyet, és ott keveset mozogva meghúzódnak, majd meghallva az eleséggel érkező szülők hangját, válaszolnak erre, így tudatva az öreg madarakat a búvóhelyükről. Ez a kommunikáció nem egyirányú, a szülők speciális hangokkal hívni, irányítani is tudják a fiókákat; ennek köszönhetően lépésről-lépésre mind távolabb vezetik őket a fészek veszélyes (ismerhetik a ragadozók) közelségéből vagy a ragadozóktól (kutya, macska), az embertől. Amennyiben tisztában vagyunk a korai fészekelhagyó viselkedés okaival és működésével, az alábbiakban olvasható információk segítségével jobb döntéseket hozhatunk arról, hogy melyik fióka szorul segítségre, és melyiket kell megfogás nélkül tovább engedni, maximum a közeli sűrűbe menekíteni. Bár nem madárvédelmi kérdés, de az erdőn-mezőn a fűben rejtőzködve lapuló őzgidákat sem kellene összeszedni. Ezek a kölykök szinte soha nem árvák, őket két szoptatás között a közelben legelő (csak a közeledő ember miatt megriadó) suták magukra hagyják, de mindig visszatérnek hozzájuk. Mivel az őzeknek Magyarországon szinte nincs természetes ragadozójuk (néhány hegyvidéki hiúz, farkas és elsősorban télen a kóbor kutyák kivételével), és az utódnevelési időszakban vadászni sem lehet rájuk, a gidák ritka kivételtől eltekintve mindig számíthatnak az anyjukra.
Melyik fiókát nem kell megmenteni?
A tyúkfélék, a ludak és récék fiókái - utóbbiak a főváros belterületein is gyakoriak - fészekhagyók, a kikelést követően néhány órával elhagyják a fészket, és a szülők vezetésével - a vízimadarak - a közeli tavakra, folyószakaszokra húzódnak, ahol kevés ragadozó fenyegeti őket. Ezeknek a fajoknak a fiókái születésüktől önellátók, maguk keresik meg a táplálékukat; a testvérek közelsége és a szülők jelenléte a ragadozók elleni védelem és a túlélés szabályainak megtanulása miatt fontos. Ha a településen ilyen réce családdal találkozunk, az a legjobb, ha segítünk nekik (terelgetés) eljutni a legközelebbi vízhez (általában ennek közelében költenek). A magányosan tipegő kis réce szinte biztosan lemaradt a közelben lévő családjától; az ilyen "árvákat" érdemes visszajuttatni a többiekhez.
Melyik fiókát kell menteni? A nagy(obb) testű fajok, elsősorban a gólyák és a ragadozó madarak, különösen a sasok már teljesen kitollasodott, a felnőtt egyedekhez hasonló megjelenésű és méretű fiókái csak a tökéletes röpképesség elérésével vállnak önállóvá (de nem önellátóvá!), ezért ha ilyen madarat találunk, rajtuk is segíteni kell. Ilyenkor az a legjobb, ha a közelben (általában a fejünk felett) többnyire megtalálható fészekbe kerülnek vissza (sokszor a Tűzoltóság vagy az ELMŰ segítségével) a fiókák. Elsősorban a települési madaraknál fordulhat elő, hogy extrém helyre költenek. Ilyenkor - ha úgy érezzük, hogy a fészekalj veszélyben van - szintén érdemes beavatkozni, de ezt tényleg csak akkor tegyük meg, ha esély sincs a biztonságos kirepülésre. Arról, hogy ilyen esetekben mi a teendő, az alábbi oldalakon olvashat részletesen: Fiókát találtam! - Mit tegyek? >> Sérült madarat találtam! - Mit tegyek? >> Fecskepusztítást észleltem! - Mit tegyek? >> Leesett a fecskefészek! - Mit tegyek? >> Fecskefészek-mentés hideg, esős időben >>
|

















