Hírek > Aggasztóak a friss fecskeállomány-elemzések: ha a tendencia folytatódik, 2020-ra a többségük kipusztulhat Magyarországról!

Legfrissebb híreink

Nyílt nap a kunpeszéri Rákosivipera-védelmi Központban 2012. május 19-én




Kiemelt hírünk
Az MME Rákosi Vipera Védelmi Programjának munkatársai ismét nyílt túrát szerveznek a Kunpeszér melletti védelmi és oktató központban 2012. május ...

Tovább »

Fülemülék éjszakája 2012.

Hallgassuk meg együtt a fülemüle éjjeli énekét!


Utolsó frissítés:2012. május 4. 08:30
Az elkövetkező hetek kora esti és éjszakai óráiban hangzik fel országszerte, ...

Tovább »

20 éves a LIFE-program! - legféltettebb természeti értékeink seregszemléje




Kiemelt hírünk
Az Európai Unió 20 éve, 1992-ben indította útjára környezetvédelmi politikáját támogató pénzügyi alapját a LIFE-ot. A finanszírozott programoknak ...

Tovább »

Több mint 100 ember vett részt a tokaji partifecske hajózáson


2012. május 16.
Az MME az idén harmadik alkalommal szervezte meg a tokaji partifecske hajózás nevű programot 2012. május 12-én és 13-án. A vasárnapi viharos, hideg idő ellenére ...

Tovább »

Madarásztúra Szögligetről a Szádvárra 2012. május 19-én


2012. május 16.
Az MME Gömör-Tornai Helyi Csoportja madarásztúrát szervez Szögligetről a Szádvárra 2012. május 19-én (szombaton). A túra Szögliget központjából vezet ...

Tovább »

A gyurgyalag nyerte az „Év madara 2013” szavazást


2012. május 16.
Lezárult az MME internetes szavazása a 2013-as év madaráról. A legtöbb szavazat a gyurgyalagra érkezett, így jövőre ennek a madárnak a védelmével foglakozik ...

Tovább »

Emlékeztető: közeledik a május 21-ei adóbevallási határidő!


2012. május 15.

Kellemetlen következményei lehetnek annak, ha elfelejtjük időben benyújtani kötelező adóbevallásunkat, ezért emlékeztetnénk minden érintettet, ...

Tovább »

Madarak és Fák Napja az Országos Mezőgazdasági Könyvtárban 2012. május 19-én


2012. május 15.
Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár játékos családi napot tart a Madarak és Fák Napja alkalmából 2012. május 19-én, (szombaton). A helyszínen megtalálhatók ...

Tovább »

Esti vörös vércse megfigyelés Budapesten az I. kerületben 2012. május 18-án


2012. május 15.
Az MME Budapesti Helyi Csoportja esti vörös vércse megfigyelésre hívja a madárbarátokat az I. kerületi Mészáros utcába 2012. május 18-án (pénteken). Az ...

Tovább »

Újabb összefoglaló kisfilm a kerecsensólyom megfigyelésről


2012. május 14.
Elkészült a második rövidfilm a kerecsensólymok webkamerás megfigyeléséről. Míg az első rész a madarak fészekfoglalásáról és a tojásrakásról szólt, ...

Tovább »

32. Sumonyi Nyári Madárgyűrűző Tábor


2012. május 12.
Az MME Baranya Megyei Csoportja 32. alkalommal is megszervezi nagy sikerű nyári táborát a Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomáson. A táborozók számos hazai ...

Tovább »

Schmidt Egon, az ismert ornitológus író ismét dedikálja könyveit


2012. május 11.
Schmidt Egon, az ismert ornitológus, Kossuth-díjas író 2012. május 16-án (szerdán) 16 és 18 óra között dedikálja könyveit a Ferenciek terén felállított ...

Tovább »

Madarak és Fák Napja Ipolytarnócon 2012. május 12-13-án


2012. május 11.
Az MME Nógrád Megyei Helyi Csoportja a Madarak és Fák Napjához kapcsolódva távcsöves madármegfigyeléssel, Madárbarát kert tanácsadással, kiadványokkal ...

Tovább »

Kirándulás Perkupáról a Telekes-völgybe 2012. május 15-én


2012. május 11.
Az MME Gömör-Tornai Helyi Csoportja kirándulást szervez Perkupáról a Telekes-völgybe 2012. május 15-én. A mintegy három órás túra során az érdeklődők ...

Tovább »

Már 9 országban járt a tavalyi fészekrablás után megmentett parlagi sas


2012. május 10.
Panni nevű parlagi sasunk, amely azzal vált ismertté, hogy 2011 májusában pár napos korában ismeretlen tettesek kilopták egy heves megyei fészekből, majd eladták ...

Tovább »

Megalakult az MME Emlősvédelmi Szakosztálya


2012. május 8.

Emlősvédelmi szakosztály alakult az MME-n belül, hogy összefogja a területtel foglalkozó tagokat, szakértőket és egységes fellépéssel segítse a szervezet ...

Tovább »

Lepke és- természetvédelmi tábor


2012. május 7.
Az MME Lepke-és Szitakötő-védelmi Szakosztálya az idén is megszervezi lepke- és természetvédelmi táborát. A programra olyan középiskolai tanulókat, egyetemi- ...

Tovább »

Háromszázan voltunk a szombati fővárosi Fülemülék éjszakája rendezvényen


2012. május 7.

Az idei évben új helyszínre, a Margitsziget és a Fiumei úti Sírkert után az Óbudai-szigetre látogatott a budapesti program. Nem kis mértékben azért, ...

Tovább »

A fészkek leverése ellenére is nőtt a varjúállomány Baranya megyében


2012. május 7.
Az MME Baranya Megyei Csoportja ismét vetésivarjú-számlálást végzett a megyében. Mivel tavasszal Pécsett hatósági engedéllyel két helyen is eltávolították ...

Tovább »

Nyomtatás

Aggasztóak a friss fecskeállomány-elemzések: ha a tendencia folytatódik, 2020-ra a többségük kipusztulhat Magyarországról!

2010. március 7.

 

Az MME Monitoring Központ Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) országos adatgyűjtő programra is épülő most elkészült elemzése szerint 1999-2009 között a molnárfecskék állománya 65%-kal, a füsti fecskéké 44%-kal, a partifecskéké 30%-kal csökkent hazánkban!

 

Az eredmények azért olyan elkeserítőek, mert nem egy-két év változását mutatják, hanem nagymértékű, az elmúlt tíz évben folyamatos állománycsökkenési tendenciára hívják fel a figyelmet.

Töltse le és olvassa el a rövid elemzést itt >>

Az elmúlt évek részadatai sejtették, hogy probléma van a fecskékkel, ezért választottuk őket a 2010. év madarainak, de a tíz éves adatsorok most elkészült elemzése - a csökkenés valódi mértéke - még a szakembereket is meglepte.

Sajnos az emberek hozzáállása is változik a fecskékhez: sokan leverik
vagy megrongálják, kilyukasztják a fészkeiket (molnárfecske
fészkek).

 

Miért probléma az ilyen mértékű állománycsökkenés?
A táplálékpiramis felső harmadán elhelyezkedő ragadozókban és csúcsragadozókban a környezeti ártalmak: mérgek, nehézfémek, kémiai szennyező anyagok, valamint a környezetváltozási hatások  (például a táplálék mennyiségének és minőségének változásai, a szaporodóhelyek csökkenése) koncentrálódva, és már a nem szakemberek számára is érzékelhetően jelentkeznek, ezért ezek a fajok indikátorként jelzik a rájuk ható folyamatokat. A fecskék állománycsökkenésének hátterében olyan komplex klíma- és élőhelyváltozási, környezetszennyezési problémák állnak (részletesen >>), amelyek közvetve vagy közvetlenül ránk, emberekre is hatnak, hiszen a településeinken évszázadok óta együtt élünk a két urbanizálódott fajjal, a füsti és a molnárfecskével.


 A hagyományos falusi életmód drámai gyorsaságú átalakulása, eltűnése,
a városi lakosság betelepülésével létrejövő alvófalvak már az azelőtt
közkedvelt fecskékkel szemben is intoleráns környezetet
jelentenek. A képen füsti fecske fészek mellé szerelt
nejlonszatyor riasztó a Hortobágyon.
 
 
 Elkeserítő, hogy sok élelmiszeráruház-lánc és egyéb "hivatal" túlreagálja
a fecskék megjelenését, és az épület jelentős vagy teljes felületét ...
 
 
 ... fecskementesíti (a képen molnárfecske levert fészkének nyoma látszik a
fecskementesítő tüskesor mögött), pedig a lepotyogó ürülék problémája
teljesen kezelhető fecskepelenkával. Amennyiben a madaraknak
mindenképpen menniük kell, a fészkelőhely-vesztés
ellensúlyozható az épület közelébe kihelyezhető
mesterséges molnárfecske teleppel.

 

Sajnos arra kell felhívnunk a lakosság figyelmét, hogy ami rossz a fecskéknek, az rossz nekünk, embereknek is:

  • a leginkább városiasodott molnárfecskéket érő környezetszennyezés közvetlenül bennünket is megbetegít, nem véletlen, hogy az ország lakosságának majd' fele küzd valamilyen allergiával;
  • a vidékies környezetben élő füsti fecskéink állománycsökkenésének egyik fő oka, hogy az elmúlt évtizedben összeomlott mind az intézményes, mind a háztáji állattartás Magyarországon, ami a fecskék állománycsökkenése mellett számunkra is kedvezőtlen szociális és gazdasági következményekkel jár (ezek a hatások más fajokat is érintenek >>);
  • a klímaváltozás miatt növekszik a szélsőséges időjárási helyzetek (szárazságok, viharok, özönvízszerű csapadék, földcsuszamlások, árvizek) száma, ami balesetveszélyt, mezőgazdasági károkat, időszakos ellátási problémákat okoz már napjainkban is;
  • a sarki jégsapkák olvadása miatt bekövetkező tengervízszint-emelkedés tengerparti területvesztést, országokon belüli népességvándorlást, majd az országok és kontinensek közötti klímamenekült-probléma, a társadalmi és nemzetközi konfliktusok felerősödését (pl. vízháborúk) okozhatja már a közel- és középjövőben.

 A klímaváltozás, az élőhely-átalakítás, a környezetszennyezés és a
szándékos emberi pusztítás mellett a felelőtlen hulladékkezelés
is öl. A képeken molnárfecske szülő nézi elpusztult fiókáját, ...
 
 
 ... akinek a nyakára a sár fészekanyagba került bálazsinór-szál tekeredett,
ami szó szerint felakasztotta és megfojtotta madarat, melynek
következtében az egyre fogyatkozó új fecske generáció egy
újabb fontos tagja veszett oda.

 

A legfontosabb kérdés, hogy mit tehetünk mi?
Mivel a fecskéket vonulás közben a telelőterületeken és az itthoni költőhelyeiken érő komplex hatásokat közvetlenül és magunkban nem tudjuk befolyásolni, a legfontosabb, hogy:


 A fecskevédelem könnyen alkalmazható eszközei a mesterséges
fecskefészkek (a képen molnárfecske műfészek). ...


 ... A mind nagyobb mértékben fedett, burkolt települési környezetben
a fecskék gyakorlatilag nem találnak sár fészekanyagot, ezért a
mesterséges sárgyűjtő-helyek létesítése ...


 ... is mind fontosabbá válik (Fotók és szöveg: Orbán Zoltán).

 

Kapcsolódó cikkek, oldalak 


 

 

 Látogassa meg Ön is az Európában egyedülálló lakossági fecske oldalt
- ide bárki feltöltheti fecske adatait, ami segíti a védelmüket -
és az itt megtekinthető füsti fecske
fészekkamerát, melynek
köszönhetően bárki élőben figyelheti a madarak
költését.

 

 

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges
adományával is hozzájárulhat a madarak
és más állatfajok védelméhez!

     

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>

 

Köszönjük!