Hírek > Repülő „zsírraktárak” - hazakészülő fecskéink vonulási zsírtartalékot halmoznak fel a Szahara déli peremén - Oldal 2

Legfrissebb híreink

Fülemülék éjszakája 2013


Kiemelt hírünk - Frissítve: 2013. május 19. 10:04 (Dejtári pótnap eső miatt)
Az elkövetkező hetek kora esti és éjszakai óráiban hangzik fel országszerte, még a belvárosi ...

Tovább »

Fülemülék Éjszakája - Beszámoló a Tápió-vidékéről


2013. május 21.
Változatos élőhelyeken, négy helyszínen zajlott a rendezvénysorozat, amellyel egyben a Madarak és Fák Napját is ünnepeltük. Aktivistáink közreműködésével ...

Tovább »

Családi nap a Rákosivipera-védelmi Központban


2013. május 16.

2013 május 25-én, Európai Nemzeti Parkok Napja alkalmából családi napot rendezünk a Rákosivipera-védelmi és Bemutató Központban.

Tovább »

Mentett parlagisas-tojásból kelt ki a fióka


2013. május 16.
A parlagi sasokat nem csak a mérgezés és egyéb illegális emberi tevékenységek veszélyeztetik. Ez a nagytermetű ragadozó más madárfajokhoz hasonlóan igen ...

Tovább »

Picinke-les a Budakeszi Vadasparkban


2013. május 15.
Május 11.-én a Budakeszi Vadaspark is Madarak és Fák napi rendezvényt szervezett, és felkérésüknek eleget téve az MME is képviselte magát a programon. Délelőtt ...

Tovább »

Újra repül Vihra, méreg végzett Danival


2013. május 14.

Röpképtelen parlagi sast találtak Békés megye déli részén a múlt héten. A helyi vadászok és a Kőrös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak ...

Tovább »

Közel 500 látogató a Jókai – kertben


2013. május 14.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2013. május 11-én nagyszabású Madarak és Fák Napja programot ...

Tovább »

Schmidt Egon ismét dedikál-2013. május 15.


2013. május 13.




Schmidt Egon, az ismert ornitológus, Kossuth-díjas író 2013. május 15-én 16-18 óra között dedikálja könyveit a XXI. Egyházi könyvhéten, ...

Tovább »

Hogy még több madár csiripeljen a Bartók Béla úton


2013. május 13.

A Moha Kávéház és Kultúrtér Budapesten a Bartók Béla úton az MME közreműködésével környezettudatos közösségi programot valósított meg 2013. ...

Tovább »

Madarak és Fák Napja beszámoló a Tápió-vidékéről


2013. május 13.

Május 10-én Tóalmáson az Andrássy kastélyparkban a helyi óvodásokkal, 11-én szombaton pedig Kókán a vadászháznál, az általános iskolásokkal és ...

Tovább »

Odúkészítés mesterfokon - Madarak és Fák Napja program beszámolója Akasztóról


2013. május 13.

Odúkészítés mesterfokon címmel rendezték meg az akasztói általános iskolában 2013. május 11-én a Madarak és Fák Napja programot az MME Bács- Kiskun ...

Tovább »

Rajzpályázat Madarak és Fák Napja alkalmából


2013. május 10.
Az MME rajzpályázatot hirdet „2013 a gyurgyalag védelmének éve” és a „Tavaszi madárles” kapcsán, „A gyurgyalag csodálatos élete” címmel. Pályázni ...

Tovább »

Madarak és Fák Napja Nógrád megyében


2013. május 9.

Az MME Nógrád Megyei Helyi Csoportja két helyszínen is várja különböző programokkal az érdeklődőket a Madarak és Fák Napja alkalmából.

Tovább »

"Év kétéltűje a barna ásóbéka" című rajzpályázat eredményei


2013. május 7.

Lezárult az "Év kétéltűje a barna ásóbéka" című rajzpályázatunk. Örömünkre szolgált, hogy sok-sok színvonalas pályamunka érkezett hozzánk, amelyeket ...

Tovább »

Madarak és Fák Napja rendezvény Kókán


2013. május 7.

Május 11-én szombaton reggel 6-13 óra között, változatos programmal ünnepli a Madarak és Fák Napját az MME Tápió-vidéki Helyi Csoportja, a kókai vadászháznál. ...

Tovább »

Párt talált és fészket rakott Rudolf, a mentett parlagi sas!


2013. május 7.
Igazi sikertörténet a hazai madármentésben! Rudolf, a súlyos mérgezésből felgyógyult parlagi sas az elengedését követően párba állt egy fiatal tollruhás ...

Tovább »

Rádióval a telelő viperák nyomában


2013. május 6.
Az őszi-téli időszakot a rákosi viperák, a legtöbb mérsékelt övi hüllőhöz hasonlóan védett helyre húzódva téli álomban, lelassult életfunkciókkal ...

Tovább »

Nyomtatás


A Száhel-övezet elképesztő világa
A Szahara déli pereme, az Éhség-övezet, ahova a madaraink a következő hetekben folyamatosan érkeznek, táplálkoznak, majd ahonnan útra kelnek, egy rendkívül ellentmondásos, különös vidék, ami kelet-nyugati irányban övezi a fekete kontinenst. A dél felé terjeszkedő Szahara miatt ez a terület az emberek számára egyre kevésbé élhető hely, éppen ezért jelentős része a politikai bizonytalanság, a törzsi türelmetlenség, a kormányok elleni lázadás törvényen kívüli régiója.

A Száhel-övezet állattani szempontból azért is különleges vidék, mert a legtöbb nagytestű élőlény számára lakhatatlan. Hiányzik a fű, ezért a jelentős részén nincsenek sem nagyméretű növényevők (kafferbivalyok, antilopok, gnúk, zebrák), sem emlős nagyragadozók (oroszlánok, leopárdok). Itt a leggyakoribb növényevők (pontosabban mindenevő) egyike a varacskos disznó, és a csúcsragadozók sem nagymacskák, hanem hüllők: a nílusi krokodil, a nílusi varánusz, és a kevés alkalmi emberevő óriáskígyófaj egyike, a rendkívül agresszív sziklapiton.Az eddig felsorolt körülmények ellenére a Száhel-övezet teljes szélességében gyöngysorszerűen előforduló "zöld pontok" (green points) a legfontosabb madárvonulási területek közé tartoznak. Ezek többnyire a nagy folyamok nyári nedves évszakban kialakuló öntésterületei. Itt a medréből kilépő víz akár a magyarországi megyéknél is nagyobb részeket önt el, ahol a madarak embertől nem háborgatott vízi vadonban pihenhetnek. A vonulók befejezhetik a vedlést és vonulási zsírtartalékot halmozhatnak fel, a helyi fajok pedig - a Djoudj Nemzeti Parkban például egy 5.000 páros rózsás gödény állomány - költhet is.

 A Száhel félsivatagos övezetében ...
 

 ... néhány nagy folyó fél év alatt folyamatosan visszahúzódó
áradásos öntésterülete ...
 
 ... védett madárélőhelyet jelent nem csak az európai vonulók, így a
fecskék számára, de a helyben költő fajoknak (a képen rózsás
gödények) is.
 
 A Száhel-övezet egyik leggyakoribb csúcsragadozója az akár 6 m-es
testhosszt is elérő, ...
 

 ... támadékony sziklapiton.


A Száhel-övezet további sajátossága, hogy ettől néhány száz kilométerre (félnapnyi repülésre) délre még nem érezteti hatását a sivatag terjeszkedése, a klíma csapadékosabb, így az itt kialakuló füves szavanna, a tavak és folyók további táplálkozóterületeket jelentenek a madaraknak. Az ilyen kiemelt fontosságú madárvonulási csomópontok felderítésében, és védelmének megalapozásában az egyik legfontosabb eszköz a madárgyűrűzés, a geolokátoros vonuláskutatás, és a nagyobb méretű fajoknál a műholdadós jelölés.

 Az óriási baobabfák akár 2.000 évig is élhetnek, és ...
 

 ... elképesztő vastagságot érhetnek el (a képen látható példány
több mint 4 m átmérőjű).
 

 A Száhel-övezettől délre a szavanna mellett a nedves mikroklímájú,
ezért gazdagabb rovarvilággal rendelkező kisebb-nagyobb tavak és
a folyóvölgyek is várják a vonulási felkészülésben lévő európai
vonuló madarakat (Fotók és szöveg: Orbán Zoltán).


1993 tavaszán - tizenhét éve ezekben a hetekben - egy nemzetközi madárvonulás-kutató expedícióban két váltásban négy magyar madárgyűrűző is dolgozott a Száhel-övezet nyugati felében, a mauritániai határvidéken az észak-szenegáli  Djoudj Nemzeti Parkban. Még kapható az MME boltjában a Száhel-övezetbe látogató madárgyűrűző expedíció útinaplója, amiben az előző fotókon látott állatokról, tájakról, és a róluk szóló történetekről is olvashat.



Fecskéink (és a többi vonuló madarunk) számára az elkövetkező napok és hetek a hiperevés jegyében telnek el, hogy amint elérik a megfelelő 6-8-as zsír, és 2-3-as izomkódú állapotot, elinduljanak a hosszú útra északra - hazafelé. Következő cikkünkben a szaharai és földközi-tengeri átkelésbe adunk bepillantást.


Személyi jövedelemadó 1% felajánlásával nélkülözhetetlen
segítséget nyújthat madárvédelmi munkánkhoz!

A rendelkezéshez szükséges adószámot és
tájékoztatást is tartalmazó nyilatkozatot

letöltheti
itt >>

Köszönjük!


Kapcsolódó cikkek, oldalak






Orbán Zoltán