Legfrissebb híreink

Fülemülék éjszakája 2013


Kiemelt hírünk - Frissítve: 2013. május 19. 10:04 (Dejtári pótnap eső miatt)
Az elkövetkező hetek kora esti és éjszakai óráiban hangzik fel országszerte, még a belvárosi ...

Tovább »

Gólyavédelem Egyeken


2013. május 22.

A Magyarországon fokozottan védett fehér gólya a magyar nép, az Alföld kedvelt madara, de szinte egész elterjedési területén szeretik az emberek. A közkedveltség ...

Tovább »

Fülemülék Éjszakája - Beszámoló a Tápió-vidékről


2013. május 21.
Változatos élőhelyeken, négy helyszínen zajlott a rendezvénysorozat, amellyel egyben a Madarak és Fák Napját is ünnepeltük. Aktivistáink közreműködésével ...

Tovább »

Családi nap a Rákosivipera-védelmi Központban


2013. május 16.

2013 május 25-én, Európai Nemzeti Parkok Napja alkalmából családi napot rendezünk a Rákosivipera-védelmi és Bemutató Központban.

Tovább »

Mentett parlagisas-tojásból kelt ki a fióka


2013. május 16.
A parlagi sasokat nem csak a mérgezés és egyéb illegális emberi tevékenységek veszélyeztetik. Ez a nagytermetű ragadozó más madárfajokhoz hasonlóan igen ...

Tovább »

Picinke-les a Budakeszi Vadasparkban


2013. május 15.
Május 11.-én a Budakeszi Vadaspark is Madarak és Fák napi rendezvényt szervezett, és felkérésüknek eleget téve az MME is képviselte magát a programon. Délelőtt ...

Tovább »

Újra repül Vihra, méreg végzett Danival


2013. május 14.

Röpképtelen parlagi sast találtak Békés megye déli részén a múlt héten. A helyi vadászok és a Kőrös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak ...

Tovább »

Közel 500 látogató a Jókai – kertben


2013. május 14.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2013. május 11-én nagyszabású Madarak és Fák Napja programot ...

Tovább »

Schmidt Egon ismét dedikál-2013. május 15.


2013. május 13.




Schmidt Egon, az ismert ornitológus, Kossuth-díjas író 2013. május 15-én 16-18 óra között dedikálja könyveit a XXI. Egyházi könyvhéten, ...

Tovább »

Hogy még több madár csiripeljen a Bartók Béla úton


2013. május 13.

A Moha Kávéház és Kultúrtér Budapesten a Bartók Béla úton az MME közreműködésével környezettudatos közösségi programot valósított meg 2013. ...

Tovább »

Madarak és Fák Napja beszámoló a Tápió-vidékéről


2013. május 13.

Május 10-én Tóalmáson az Andrássy kastélyparkban a helyi óvodásokkal, 11-én szombaton pedig Kókán a vadászháznál, az általános iskolásokkal és ...

Tovább »

Odúkészítés mesterfokon - Madarak és Fák Napja program beszámolója Akasztóról


2013. május 13.

Odúkészítés mesterfokon címmel rendezték meg az akasztói általános iskolában 2013. május 11-én a Madarak és Fák Napja programot az MME Bács- Kiskun ...

Tovább »

Rajzpályázat Madarak és Fák Napja alkalmából


2013. május 10.
Az MME rajzpályázatot hirdet „2013 a gyurgyalag védelmének éve” és a „Tavaszi madárles” kapcsán, „A gyurgyalag csodálatos élete” címmel. Pályázni ...

Tovább »

Madarak és Fák Napja Nógrád megyében


2013. május 9.

Az MME Nógrád Megyei Helyi Csoportja két helyszínen is várja különböző programokkal az érdeklődőket a Madarak és Fák Napja alkalmából.

Tovább »

"Év kétéltűje a barna ásóbéka" című rajzpályázat eredményei


2013. május 7.

Lezárult az "Év kétéltűje a barna ásóbéka" című rajzpályázatunk. Örömünkre szolgált, hogy sok-sok színvonalas pályamunka érkezett hozzánk, amelyeket ...

Tovább »

Madarak és Fák Napja rendezvény Kókán


2013. május 7.

Május 11-én szombaton reggel 6-13 óra között, változatos programmal ünnepli a Madarak és Fák Napját az MME Tápió-vidéki Helyi Csoportja, a kókai vadászháznál. ...

Tovább »

Párt talált és fészket rakott Rudolf, a mentett parlagi sas!


2013. május 7.
Igazi sikertörténet a hazai madármentésben! Rudolf, a súlyos mérgezésből felgyógyult parlagi sas az elengedését követően párba állt egy fiatal tollruhás ...

Tovább »

Nyomtatás

Aggasztóak a friss fecskeállomány-elemzések: ha a tendencia folytatódik, 2020-ra a többségük kipusztulhat Magyarországról!

2010. március 7.

 

Az MME Monitoring Központ Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) országos adatgyűjtő programra is épülő most elkészült elemzése szerint 1999-2009 között a molnárfecskék állománya 65%-kal, a füsti fecskéké 44%-kal, a partifecskéké 30%-kal csökkent hazánkban!

 

Az eredmények azért olyan elkeserítőek, mert nem egy-két év változását mutatják, hanem nagymértékű, az elmúlt tíz évben folyamatos állománycsökkenési tendenciára hívják fel a figyelmet.

Töltse le és olvassa el a rövid elemzést itt >>

Az elmúlt évek részadatai sejtették, hogy probléma van a fecskékkel, ezért választottuk őket a 2010. év madarainak, de a tíz éves adatsorok most elkészült elemzése - a csökkenés valódi mértéke - még a szakembereket is meglepte.

Sajnos az emberek hozzáállása is változik a fecskékhez: sokan leverik
vagy megrongálják, kilyukasztják a fészkeiket (molnárfecske
fészkek).

 

Miért probléma az ilyen mértékű állománycsökkenés?
A táplálékpiramis felső harmadán elhelyezkedő ragadozókban és csúcsragadozókban a környezeti ártalmak: mérgek, nehézfémek, kémiai szennyező anyagok, valamint a környezetváltozási hatások  (például a táplálék mennyiségének és minőségének változásai, a szaporodóhelyek csökkenése) koncentrálódva, és már a nem szakemberek számára is érzékelhetően jelentkeznek, ezért ezek a fajok indikátorként jelzik a rájuk ható folyamatokat. A fecskék állománycsökkenésének hátterében olyan komplex klíma- és élőhelyváltozási, környezetszennyezési problémák állnak (részletesen >>), amelyek közvetve vagy közvetlenül ránk, emberekre is hatnak, hiszen a településeinken évszázadok óta együtt élünk a két urbanizálódott fajjal, a füsti és a molnárfecskével.


 A hagyományos falusi életmód drámai gyorsaságú átalakulása, eltűnése,
a városi lakosság betelepülésével létrejövő alvófalvak már az azelőtt
közkedvelt fecskékkel szemben is intoleráns környezetet
jelentenek. A képen füsti fecske fészek mellé szerelt
nejlonszatyor riasztó a Hortobágyon.
 
 
 Elkeserítő, hogy sok élelmiszeráruház-lánc és egyéb "hivatal" túlreagálja
a fecskék megjelenését, és az épület jelentős vagy teljes felületét ...
 
 
 ... fecskementesíti (a képen molnárfecske levert fészkének nyoma látszik a
fecskementesítő tüskesor mögött), pedig a lepotyogó ürülék problémája
teljesen kezelhető fecskepelenkával. Amennyiben a madaraknak
mindenképpen menniük kell, a fészkelőhely-vesztés
ellensúlyozható az épület közelébe kihelyezhető
mesterséges molnárfecske teleppel.

 

Sajnos arra kell felhívnunk a lakosság figyelmét, hogy ami rossz a fecskéknek, az rossz nekünk, embereknek is:

  • a leginkább városiasodott molnárfecskéket érő környezetszennyezés közvetlenül bennünket is megbetegít, nem véletlen, hogy az ország lakosságának majd' fele küzd valamilyen allergiával;
  • a vidékies környezetben élő füsti fecskéink állománycsökkenésének egyik fő oka, hogy az elmúlt évtizedben összeomlott mind az intézményes, mind a háztáji állattartás Magyarországon, ami a fecskék állománycsökkenése mellett számunkra is kedvezőtlen szociális és gazdasági következményekkel jár (ezek a hatások más fajokat is érintenek >>);
  • a klímaváltozás miatt növekszik a szélsőséges időjárási helyzetek (szárazságok, viharok, özönvízszerű csapadék, földcsuszamlások, árvizek) száma, ami balesetveszélyt, mezőgazdasági károkat, időszakos ellátási problémákat okoz már napjainkban is;
  • a sarki jégsapkák olvadása miatt bekövetkező tengervízszint-emelkedés tengerparti területvesztést, országokon belüli népességvándorlást, majd az országok és kontinensek közötti klímamenekült-probléma, a társadalmi és nemzetközi konfliktusok felerősödését (pl. vízháborúk) okozhatja már a közel- és középjövőben.

 A klímaváltozás, az élőhely-átalakítás, a környezetszennyezés és a
szándékos emberi pusztítás mellett a felelőtlen hulladékkezelés
is öl. A képeken molnárfecske szülő nézi elpusztult fiókáját, ...
 
 
 ... akinek a nyakára a sár fészekanyagba került bálazsinór-szál tekeredett,
ami szó szerint felakasztotta és megfojtotta madarat, melynek
következtében az egyre fogyatkozó új fecske generáció egy
újabb fontos tagja veszett oda.

 

A legfontosabb kérdés, hogy mit tehetünk mi?
Mivel a fecskéket vonulás közben a telelőterületeken és az itthoni költőhelyeiken érő komplex hatásokat közvetlenül és magunkban nem tudjuk befolyásolni, a legfontosabb, hogy:


 A fecskevédelem könnyen alkalmazható eszközei a mesterséges
fecskefészkek (a képen molnárfecske műfészek). ...


 ... A mind nagyobb mértékben fedett, burkolt települési környezetben
a fecskék gyakorlatilag nem találnak sár fészekanyagot, ezért a
mesterséges sárgyűjtő-helyek létesítése ...


 ... is mind fontosabbá válik (Fotók és szöveg: Orbán Zoltán).

 

Kapcsolódó cikkek, oldalak 


 

 

 Látogassa meg Ön is az Európában egyedülálló lakossági fecske oldalt
- ide bárki feltöltheti fecske adatait, ami segíti a védelmüket -
és az itt megtekinthető füsti fecske
fészekkamerát, melynek
köszönhetően bárki élőben figyelheti a madarak
költését.

 

 

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges
adományával is hozzájárulhat a madarak
és más állatfajok védelméhez!

     

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>

 

Köszönjük!