Kiemelt hírünk A NIOK (Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány) pályázatra beadott anyagunk eredményesen vizsgázott és megkaptuk a lehetőséget, hogy a jövőben ...
Helyi csoportunkat érte az a megtiszteltetés, hogy a Nemzetközi Discovery Önkéntesnap keretében a csatorna magyarországi munkatársai a mi tevékenységünket ...
2013. június 11. 2013-ban április 9-én kezdtük a vércse költőtelepek ellenőrzését a Dél-Tiszántúlon. Átlagos évben ekkor a vörös vércsék már tojásos fészkeiken ...
2013. június 10. A sülysápi Wass Albert Művelődési Központ felkérésére, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tápió-vidéki Helyi Csoportja játékos ismeretterjesztő ...
2013. június 6.
A Vidékfejlesztési Minisztérium és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület is részt vett a múlt hét során a vonuló állatfajok védelméről ...
2013. június 5.
Zöld szervezetek szorgalmazzák, hogy a kormány, illetve az európai parlamenti képviselőink egyaránt szavazzák meg az agroüzemanyag célkitűzések drasztikus ...
2013. május 29. A veszélyeztetett fészekből május elején megmentett tojásból kikelt parlagi sas fióka a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság dévaványai Túzokvédelmi ...
Tavaly nyáron nagy sikert aratott a Nógrád megyei új gólyakameránk, s bár a gólyák idén április elején megérkeztek Kazárra, de költésbe nem kezdtek. ...
A Magyarországon fokozottan védett fehér gólya a magyar nép, az Alföld kedvelt madara, de szinte egész elterjedési területén szeretik az emberek. A közkedveltség ...
2013. május 21. Változatos élőhelyeken, négy helyszínen zajlott a rendezvénysorozat, amellyel egyben a Madarak és Fák Napját is ünnepeltük. Aktivistáink közreműködésével ...
Őszi mustra és készülődés a Madárbarát kertben − kúszónövény ajánló
2012. szeptember 11.
A hűvösebb, és végre esőt hozó "igazi" őszre várva elkezdhetjük tervezni, hogy Madárbarát kertünkbe milyen növényeket telepítsünk a tél előtt vagy jövő kora tavasszal. Ehhez a tervezgetéshez egy olyan csoportot − a kúszónövényekét − szeretnénk figyelmükbe ajánlani, melyek nem csak fészkelő- és búvóhelyet kínálnak a madaraknak, de levél- és virágözönükkel káprázatos látványt is nyújtanak.
A kúszónövények a legkreatívabban alkalmazható növények közé tartoznak. Óriási falfelületeket képesek befutni, díszíteni, nem csak számos állatcsoportnak nyújtva menedéket, de leveleikkel biológiai úton árnyékolják, tartják hűvösen az épületeket a nyári kánikulában. A megtámadott falakra felfuttatott borostyán kínálhatja az egyedül biztos biológiai megoldást a szigetelésbe lyukat kopácsoló házrongáló harkályok ellen.
A kúszónövények közé tartozó lilaakácok különböző fajai épületre vagy ...
... növényzetre, lugasra futtatva díszítenek és szolgálják ki a körülöttünk élő állatok igényeit.
Az alábbiakban bemutatott három növényfaj: az ősszel és tavasszal egyaránt ültethető, dugványozható, évelő vadszőlő és borostyán, valamint a tavasszal vethető egynyári hajnalka csak töredéke a klímánkon telepíthető kúszónövényeknek. Ezeknek a könnyen beszerezhető fajoknak a gondozásáról a kertészeti árudákban és az Interneten részletesebben is tájékozódhatunk.
A vadszőlő tavasztól a nyár végéig ...
... zöld levélfalat alkotva, ...
... ősszel pedig színes leveleivel díszít.
A vadszőlő azonban ennél többet is "tud". A nyár második felére tehető virágzást követően (ilyenkor rengeteg rovar látogat ide) ...
... a levelek tövénél megjelennek az ...
... apró bogyótermések, melyek természetes madáretetőfalakként ...
A vadszőlőnél kisebb és sötétebb zöld levelű borostyán a falak, ...
... és kerítések mellett ...
... a fákra is felkúszik, ahol árnyékos ágrengetege fészkelőhelyet is kínál a madaraknak.
A borostyán talajtakaró bokor formát is felvehet (ez az idős példány az MME fővárosi Központi Irodájánál, a Jókai-kertben található).
Szeptemberi virágözönével ...
... változatos rovarvilágnak kínál őszi táplálékot. A bogyók tél végére érnek be, pont akkorra, amikor a természet élelemraktárai kezdenek kiürülni, nehéz helyzetbe hozva az áttelelő madarakat.
Zengőlégy (herelégy)-faj ...
... és házi méh borostyánvirágzaton. A hátsó lábon jól látható a majdnem megtelt virágporgyűjtő készülék, a "kosár".
Ahol kis területen sok állatfaj sok egyede tartózkodik egy időben (legyen szó az afrikai szavannákról vagy a virágzó borostyán "lepkelegelőjéről"), ott lehet igazán izgalmas és változatos megfigyelési élményekben részünk. Ezek többsége a tülekedésről, arról szól, hogyan védik az egyes állatok a személyes terüket. Ez a nagytestű hangya a nála sokkal nagyobb ...
... méheket is sikerrel üldözte el a "saját" virágzatáról, ...
Adobe Flash Player not installed or older than 9.0.115!
... a videón pedig az is megfigyelhető, amint egy bogáncslepke riasztó színezetű szárnyának hirtelen szétnyitásával, "villogtatásával" még a lódarazsat is sikeresen meghátrálásra készteti.
Az áprilisban vethető, palántázható, az előző két évelő fajjal ellentétben egynyári (minden évben újra kell ültetni) hajnalka a nyár második felétől az első fagyokig virágozva díszítheti a kertet, az erkélyt vagy a házfalat.
Kúszónövényként a hajnalka teljesítménye igazán elképesztő, néhány hónap alatt képes akár 6 méternél is magasabbra kapaszkodni.
A hajnalka virágok nélkül is díszít zöld levéltengerével, ...
... a hónapokig tartó, folyamatos virágzáskor azonban tényleg elképesztő látványt nyújt a növény.
Különösen akkor, ha nem csak távolról, de közelebbről is megfigyeljük a levél- és virágtengert: a mérnöki precizitással felcsavart levélbimbót, ...
... a propellerként kinyíló...
... és a már kinyílt virágokat, ...
... melyek különösen reggel nyújtanak lebilincselő látványt, amikor a "kemény" fények áttetszővé teszik a szirmokat és a virág kelyhét.
A gyors növekedésű hajnalka esztétikai megoldást kínál olyan helyzetekben is, amikor például kiderül, hogy kedvenc bokrunk nem az esőhiány miatt nem hoz levelet tavasszal, nem "késik", hanem kiszáradt, elpusztult. Az ideihez hasonlóan kevés csapadékot hozó tavaszokon ez ezért is problémás, mert az esőhiány és a hirtelen jött, tartós meleg miatt többnyire nem lehet vagy kockázatos a növény pótlásáról gondoskodni, ezért ezt jobb őszre halasztani.
Az ilyen kiszáradt bokrot be lehet futtatni hajnalkával, ...
... ami eleinte nem túl látványos, ...
... nem sejteti azt, ...
... hogy néhány hét múlva milyen levél, ...
... majd virágtenger rejti az elpusztult bokrot, amit ősszel, a hajnalka vegetációs időszakának végén már jobb eséllyel cserélhetünk újra.
Adobe Flash Player not installed or older than 9.0.115!
A késő őszig virágzó hajnalka szezonvégi táplálékot kínál a lepkéknek, méheknek és poszméheknek (Fotók és videók: Orbán Zoltán).
Szépségük és hasznosságuk miatt érdemes tehát megfontolni, hogy a Madárbarát kert program keretében most ősszel vagy jövő tavasszal kúszónövényeket is telepítsünk. Ehhez mindenkinek sok sikert kívánunk!
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) évtizedek óta dolgozik a madarak és élőhelyük védelmén keresztül a természetért és az emberért. Az egyesületnek 10 000 fős tagsága, és országosan 31 helyi szervezete van.
Ha kíváncsi a madárvilág és madárvédelem friss híreire, írja be nevét,
email címét, és kattintson a FELIRATKOZÁS gombra, hogy hírlevelünket elküldhessük Önnek is.