A 2011. év madara - a széncinege

2011. január 1.

A faj nem veszélyeztetett: nem csökken az állománya; alkalmazkodóképes, így a nagyvárosok belső kerületeiben is megél; mesterséges odúkkal jól telepíthető; az agrár-környezetgazdálkodási program is érinti a védelmét; a téli etető összes eleségtípusát fogyasztja. Akkor miért éppen ez a madár a 2011-es év madara? Éppen ezért! Szükségünk van egy olyan pozitív példára, ami igazolja, hogy mindannyian tehetünk korunk egyik legnagyobb kihívása, az élőhelyrombolás, a fajok eltűnése ellen.

A természetes élőhelyek és a fajok eltűnése
nem pusztán tudományos probléma
Napjainkra a természetes élőhelyek átalakítása, életközösségeik változatosságának csökkenése olyan mértéket ért el, hogy már nem csak a biológusok, ökológusok és a zöld szervezetek, de a kérdéssel nem foglalkozó lakosság egyre szélesebb rétegei is érzik ennek negatív hatásait. Azaz ma már a fajok eltűnése, a táj kiüresedése közvetlen, negatív hatásokat gyakorol a gazdaságra, a lakosság életszínvonalára, a nemzeti, kontinentális és bolygó szintű kereskedelemre, élelmiszerellátásra - azaz a társadalom szövetének egészére.

Mit is jelent ez pontosan? Nem pusztán annyit, hogy néhány "fákat ölelgető" fanatikus vagy szemüveges biosz professzor kevesebb ürgét, sast, bogarat vagy virágot láthat. Hanem: a túlhalászás miatt világszerte kiüresedő tengerek és óceánok halászainak munkanélküliségét; a természetes rovarvilág eltűnése miatt kézzel porzott barack ligeteket Kínában, eltűnő fecskéket (a 2010-es év madarai) Magyarországon; a kiuzsorázott talajok csökkenő termésátlagait; az élhetetlenné, sok helyen lakhatatlanná váló tájat (és még folytathatnánk szinte a végtelenségig), ami a klímaváltozás globális és lokális hatásaival együtt össz társadalmivá teszi a kérdést.   

A széncinege a legnagyobb (veréb méretű), leggyakoribb cinege fajunk. A magyar állomány nem vonuló, szigorú teleken egy részük kedvezőbb időjárású területekre kóborol. A tőlünk északabbra költő széncinegék egy része hozzánk vonul. A faj odúköltő, a harkályok vájta odúk mellett előszeretettel foglalják el a B és D típusú mesterséges odúkat is. A tavaszi-őszi időszakban a széncinegék rovar táplálékot fogyasztanak, fiókáikat elsősorban a lombozatban élő, puha hernyókkal etetik, ami  mesterséges odúkkal történő segítésük, megtelepítésük esetén nem elhanyagolható mértékű biológiai védekezés lehetőségét kínálja az ültetvény kultúrákban és a kiskertekben (Grafika: Kókay Szabolcs).

A 2010-re várt eredmények nem teljesültek
Sajnos a kedvezőtlen hatások még csak mostanában kezdik elérni a közvélemény és a döntéshozók ingerküszöbét, amit az is igazol hogy az 1992-ben, Rióban aláírt biodiverzitás védelmi egyezmény - mely azt tűzte ki célul, hogy 2010-re állítsuk meg a biológiai sokféleség csökkenését - nem hozta meg a várt eredményeket. Ezért a mai nappal kezdődő fél éves magyar EU elnökség időszakában egyik fontos feladata az új biodiverzitás védelmi stratégia alapjainak lerakása lesz (részletek erről >>).   

A sikertelenség okai
A sikertelenség számos, egymással összefüggő oka közül néhány a minden bizonnyal legfontosabb közül:

1. Az életünket közvetlenül befolyásoló "nagy" kérdésekben általában a rövid távú gazdaságosság, a puszta haszonelvűség a döntő döntéshozatali szempont. 
   
   
2. A negatív környezeti hatások még mindig nem érintik olyan mértékben közvetlenül és széles körben a világ anyagi, politikai, kulturális és katonai hatalmát birtokló jóléti társadalmak polgárait és gazdaságát, hogy változtassunk a szokásainkon és kiköveteljük a nélkülözhetetlen lépések megtételét a döntéshozóktól. Azaz mindaddig nem fogjuk fel, fogadjuk el magunkra nézve is érvényesnek az ökológia törvényszerűségeit, amíg annyira tönkre nem tesszük a világunkat, hogy életben maradásunk már csak "kényszerökológiai" lépésekkel (víz- és energiafelhasználási fegyelem, népességkorlátozás stb.) lesz megvalósítható. Mennyivel jobb lenne, ha a ma kis (de a halogatással egyre nagyobbá nyúló) lépéseivel elkerülhető lenne egy környezetileg és társadalmilag lepusztult Mad Max-szerű jövő rémképe. 
    
3. Azzal, hogy a hivatalos orgánumok ökológiai szaknyelven azt hangoztatják, hogy "Állítsuk meg a biodiverzitás csökkenését!", nem sikerült a laikus lakosság nyelvére lefordítani a problémát. Az emberek többsége már magát a biodiverzitás fogalmát sem ismeri, ami nem is csoda, ha figyelembe vesszük az ökológiai képzettségűek elenyésző arányát emberi népességben. Ráadásul ebben a jelmondatban ehhez a vitathatóan közismert fogalomhoz kapcsolódó folyamat csökkenésének megállítása a cél. Ha valaki túljut a szlogen dekódolásán, még mindig ott a nagy kérdés, hogy mennyiben érzi húsba vágónak a sordély, a vékonycsőrű póling, a csíkosfejű nádiposzáta vagy a kaliforniai kondor eltűnését.   

Nincs okunk tehát csodálkozni azon, hogy a jóléti társadalmak millió és millió polgára - felélve a jövő tartalékait - továbbra is pazarlóan él, miközben a világ népességének majd' felét kitevő, feltörekvő gazdaságú országok (Kína, India) ezt az életszínvonalat tekintik elérendő célnak. Figyelembe véve a Föld folyamatosan növekvő népességét, ez nyilvánvalóan fenntarthatatlan cél, mivel pillanatnyilag csak ez az egy bolygó áll rendelkezésünkre.

Miért a széncinege a 2011-es év madara?
Fel kell tennünk a kérdést, hogy a környezet és a természet védelmét továbbra is kizárólag állami feladatnak tekinthetjük-e, amit majd valaki más old meg, vagy mi magunk is akarunk és tudunk tenni ez ügyben? Meglátásunk szerint az egyes embereknek, a családoknak, a helyi közösségeknek egyre nagyobb szerepe van a környezet- és természetvédelemben. Fontos, hogy ez tudatosodjon bennünk, illetve váljék világossá a politikusok, a döntéshozók számára is.

A 2011-es év madarának azért egy nem veszélyeztetett fajt – a széncinegét – választottuk, mert ennek a madárnak a megmaradásában, "gyakori" besorolású állománynagyságának megőrzésében rendkívül nagy szerepe volt és van a lakosságnak. A sok ezer kihelyezett mesterséges odú, a sok tízezer téli madáretető – nemcsak a kertvárosi és agrárterületeken, de a lakótelepeken is – mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy a széncinege ilyen sikeres tud lenni. Ezzel a példával erőt és hitet szeretnénk adni mindenkinek, bemutatva, hogy ha mindenki minden nap belerakja a maga kövecskéjét környezetünk védelmébe, akkor, és csak akkor van esély megőrizni, megvédeni azt, amink van.

Az MME javaslata - természetvédelem partnerségben a lakossággal
Az MME véleménye szerint az élőhelyek, az állat- és növényfajok, a környezet védelmében a lakosság nem kerülhető meg, nem hagyható figyelmen kívül. Az emberek nem pusztán leküzdendő problémaforrást, nem megregulázandó kívülállók tömegét jelentik, hanem - megfelelő kommunikáció és partnerséget lehetővé tevő programok kidolgozása esetén - nélkülözhetetlen és megkerülhetetlen szereplői.

Ezért amellett, hogy a különböző faj- és területvédelmi programjaink alapvető részét képezi a gazdák és a helyi lakosság bevonása, tájékoztatása és segítése, majd' egy évtizede elindítottuk a Madárbarát kert programot is, ami a különböző lakó- és munkahelyi környezethez alkalmazkodó madárvédelmi módszertani gyűjtemény:

• Madárbarát kert >>  
  
• Madárbarát óvoda >>
  
• Madárbarát iskola >>
• Madárbarát panel >>
  
• Madárbarát munkahely >>

Elegendő egy-két madárodú, egy kis itató, télen egy etető vagy akár néhány cinkegolyó a kertbe, az óvoda- és iskolaudvarba, az iroda ablakába, és máris élvezhetjük tollas barátain közelségét. Ha pedig már ott vannak, a pedagógusokat és a szülőket a nevelésben, a gyerekeket és felnőtteket a kikapcsolódásban, a gazdálkodókat és kiskert tulajdonosokat a kártevők távoltartásában segítik a madarak.

Ezért a Madárbarát kert program - ennek keretében pedig a széncinege védelme - messze túlmutat a konkrét természetvédelmen: szemléletet ad, segíti és ösztönzi a cselekvést, és nem utolsó sorban feloldja az emberekben a tehetetlenség érzését, azt, hogy úgy érezzük, semmit nem tehetünk a környezetünkért.   

Kövesse nyomon élőben webkamerás etetőink életét!
A kamerákat a képekre kattintva vagy a Napi madárvédelem és a Környezeti nevelés menüpontok alatt elérhető Webkamera oldalon keresztül érheti el. Köszönjük a látogatást és a képeket, jó szórakozást kívánunk a megfigyeléshez!

Mit tehetünk a széncinegéért?

• B és D odú kihelyezése, akár kis odútelepek kialakítása, például iskolai szakkörök keretében: 2-3 méteres magasság elegendő, faágról lógatva, fatörzsre rögzítve vagy épület falára (részletek >>)
  
  
• Odútakarítás, -karbantartás: a költések után (kb. május és július végén) távolítsuk el az elhasználódott fészekanyagot (részletek >>)
  
  

  A mesterséges odúk egyik leggyakoribb költő faja a széncinege (Grafika: Kókay Szabolcs).

• Egész évben itassunk (részletek >>)

• Létesítsünk porfürdőt (részletek >>)

• Téli madáretetés az első fagyoktól ezek megszűntéig (október végétől március közepéig) sótlan napraforgóval, cinkegolyóval, gallycsonkra szúrt almával (részletek >>)
  
  

  A széncinege egyik fontos téli elesége a faggyú és mag keverékéből álló cinkegolyó (Grafika: Kókay Szabolcs).

  
  

• A fiatalok a teljes röpképesség elérése előtt elhagyják az odút, ezért a kertben talált tollas fiókákat nem kell „megmenteni”, a szülők gondoskodnak róluk (részletek >>)
  
  
• Macskatartóként felelős magatartással járuljon hozzá a házi macska probléma megoldásához. Ezek az állatok a nemtörődöm gazdák felelőtlensége miatt sok helyen annyira elszaporodtak, hogy különösen a fiókareptetési időszakban és a téli etetőkön rengeteg énekesmadarat, köztük széncinegét is elpusztítanak (részletek >>)
  
  
• Lépjen be Ön is a Madárbarát kert programba, legyen "hivatalos" madárvédő, szerezze meg a madárbarát elismerő címet és táblát (részletek >>)
  
  
• Az önkormányzatok, iskolák, látogatóközpontok létesítsenek Madárbarát mintakert tanösvényt, hogy a madárvédelem közös ügyének híre és megoldási lehetőségei minél több emberhez eljuthasson.

Kettő a Madárbarát mintakert tanösvény 21 táblája közül. Részletek >>

• Legyen Ön is tagja az MME-nek, ezzel a lépésével tovább erősítve Közép-Kelet-Európa legnagyobb civil természetvédelmi szervezetét, segítve ezzel természetvédelmi érdekérvényesítő munkánk hatékonyságát (részletek >>)
  
  
• Ajánlja személyi jövedelemadója 1%-át az MME év madara programja számára (részletek >>)
  

A rendelkezéshez szükséges adószámot és tájékoztatást is tartalmazó nyilatkozatot letöltheti itt >> Köszönjük!

Kapcsolódó oldalak

• Etető webkamrákkal is megfigyelhetjük az év madarát >>
  (2011. január 8.)
• Akár 2 millió kóbor macska is pusztíthatja az etetők madarait! >> 
  (2011. január 15.)  
• A mediterráneum helyett Magyarországon - áttelelő barátposzáták az etetőn >> 
  (2011. január 17.)  
• Etessük a verebeket is! – új idők új szemlélete a Madárbarát kert programban >> 
  (2011. január 20.)
• Mini madárvédelmi központ az ablakpárkányon - az év madara és a téli Madárbarát panel program a facebookon is >>
  (2011. január 22.)  
  
• Általános teendők a behavazott Madárbarát kertben >>  
  (2011. január 24.)    
  
• Alakítsunk ki rigó etetőtisztásokat a hóban! >>  
  (2011. január 25.)  
• Az etető fontos kiegészítője az itató - az áttelelő barátkák is használják! >> 
  (2011. január 27.) 
• A porfürdő a téli etetőn is működik >> 
  (2011. január 31.)  
• Hova tűnnek a madarak napközben az etetőről? >>
  (2011. február 5.)   
• Helyezzünk ki odúkat az év madarának! >>  
  (2011. február 20.) 
• Egy vázányi év madara >> 
  (2011. május 2.)
• 10 széncinege fióka kelt ki tavasszal egy "Madárbarát panel" erkélyén >>
  (2011. május 30.)
• Lezárult a széncinege évéhez kapcsolódó rajzpályázatunk >> 
  (2011. július 4.)
• Ismét vörös riasztás - itassuk a madarakat! >>
  (2011. július 11.) 
  
• Az iskolai és óvodai tanév kezdetén is nagy segítséget jelenthetnek az MME pedagógusoknak szánt oldalai >> 
  (2011. augusztus 23.) 
• Elkészült és letölthető a Madárbarát kert program új, ötrészes Power Point előadása! >>
  (2011. szeptember 7.) 
  
• Két új praktikus felhasználói oldal környezeti nevelők és ökoturizmus szolgáltatók számára >>
  (2011. szeptember 15.) 
• A téli madárvédelemre készülve takarítsuk ki a mesterséges madárodúkat! >>  
  (2011. október 19.)
• Egy éve indult az MME YouTube csatornája: 176 feltöltött videó, 106.857 letöltés, 22.236 csatorna-megtekintés >>    
  (2011. október 20.)
• Kezdődik az etetési szezon - ismerjük meg és segítsük az etetők asztalközösségét! >>
  (2011. október 20.)
• Kezdődik a madáretetési szezon, készítsünk "madárbarát svédasztalt" >>
  (2011. november 8.)
• A talajetető előnye - közösségi tér a madaraknak >>    
  (2011. november 17.)
• Mennyire igénylik, mennyire várják a madarak a téli itatást? >>    
  (2011. november 24.)
• Vonulás helyett áttelelő rovarevő énekesek és gólyák etetése >>     
  (2011. november 27.)
• Madáretető-túra és gyűrűző-bemutató a Hajógyári-szigeten >>    
  (2011. december 2.)
• Ismét üzemelnek etető webkameráink! >>    
  (2011. december 2.)
• Madárgyűrűzés a Farkas-erdőben december 29-én >>     
  (2011. december 20.)
• Kinek "szól" a cinkegolyó? >>     
  (2011. december 26.)
• Madárbarát eszközöket helyeztünk ki az Eiffel-téren >>     
  (2011.  december 27.)
• Több mint 150-en voltunk a fővárosi évzáró bemutató madárgyűrűzésen a Farkas-erdőben >>    
  (2011. december 30.)
  
  

Orbán Zoltán

A felső kis képen látható széncinege
grafika Zsoldos Márton munkája