2018.12.04

Egy kóborló kuhi is izgalomban tartja a hazai madármegfigyelőket

A madármegfigyelők számára különösen mozgalmasnak bizonyult az idei november. Első alkalommal tűnt fel nálunk egy lazúrcinege, majd a hónap utolsó napján Szabadszálláson került elő egy különleges, miniatűr ragadozómadár, egy kuhi is, melynek ez még csak a második előfordulási adata hazánkban.

 

A faj első magyarországi megfigyelése 2012.08.24-én történt Csákváron, Fejér-megyében, Szalai Gábor jóvoltából. Azt az öreg, ivarérett madarat akkor négy napon keresztül figyelhették meg a madarászok. A most megfigyelt öreg madárról 2018.11.30-án számolt be Dr. Pigniczki Csaba Szabadszállásról (Bács-Kiskun megye), és a kuhi azóta folyamatosan "tartja a helyét", megkönnyítve ezzel a madármegfigyelők dolgát, akik nap mint nap felkerekednek, hogy az ország legtávolabbi szegletéből is elzarándokoljanak a ritka madárhoz.

 


A kuhi Afrika és Ázsia hatalmas területeinek madara, Európában csak az
Ibériai-félszigeten és Dél-Franciaországban költ

(Forrás: BirdLife Data Zone)

 

A mostani kuhimegfigyelés különlegessége, hogy a madár – az ilyen kóborlók többségétől eltérően – nagyon félénken viselkedik, ezért a párás, ködös időben nem is készülhet igazán jó kép a madárról, ez az oka annak, hogy a cikkben az alábbiakban bemutatott felvételek is csak bizonyító erejű minőségűek.


 Ilyen esetekben jön különösen jól a madarászok állványos teleszkópja, illetve a
digiszkópozás – amikor a teleszkópon keresztül készítünk fotókat, videókat
a madárról, akár az okostelefonunkkal. Ilyenkor sajnos a kéz óhatatlan
remegése tovább rontja a képminőséget (Videó: Orbán Zoltán)

 

Ez a különleges megjelenésű, a vörös vércsénél kicsit nagyobb, de zömökebb miniatűr ragadozó a vércséket és a rétihéjákat idéző módon repül, hol egy helyben szitál, hol pedig billegve-bukdácsolva siklik, miközben a talajt fürkészi kisrágcsáló zsákmány után kutatva.


Szitáló kuhi Szabadszálláson, ...


... miközben énekesmadarak tömegei zaklatják – 3 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán)


A madár kedvenc pihenőhelyét a területen átvezető magasfeszültségű vezeték oszlopai
és sodronyai jelentik – 3 fotó, katt a képre (Fotók: Balogh Katalin)


Vadászat közben a pockos szántót szegélyező fasorba is beül, és itt is csak ennyire 
engedi "közel" magához az embert – 3 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán)

 

A kuhi mostani feltűnése azért is volt különösen izgalmas, mivel a madármegfigyelők aznap a Balaton déli partjára tartottak, ahol másnap kezdődött a 18. Madarászfutam, a tviccser-csapatok évenként megrendezett versenye. Miközben a résztvevők sarki búvárok, örvös bukók, pehely-, hegyi-, fekete- és füstös récék, feketenyakú és füles vöcskök, csüllők, zsezsék és kis sólymok után kajtattak, azért is szorítottak, hogy a kuhi tartson ki legalább vasárnapig (de inkább tovább), hogy az is "meglegyen". Ez össze is jött, mivel a madár a hét utolsó napján is a "helyén" volt, és remélhetőleg ez még a további napokban is így lesz.

A fentiekben felsorol madarakkal is megismerkedhet a Magyarország madarai honlapfelületünkön, illetve okostelefonjára le is töltheti madárhatározónkat.

 

... és mi a helyzet a lazúrcinegével?

418. madárfajunk november 18-ai megtalálása óta ugyan abban 400-500 m-es csatornaparti nádasban mozog, számos madarászt megörvendeztetve ezzel. A legszerencsésebbek gyakorlatilag a helyszínre érkezés percében láthatják az emberekkel továbbra sem törődő madárkát.


Azok kedvéért, akik most értesültek a hírről, íme, egy felvétel a lazúrcinegéről és
a madarat éppen megfigyelő madarászokról, itt pedig számos fotó és
részletes leírás is olvasható legújabb madárfajunkról
(Videó: Orbán Zoltán)

 

Orbán Zoltán