Természetes vizekben a vírus legalább egy-két hétig, a bélsárban hónapokig fertőzőképes marad. Az állatok fertőződése bekövetkezhet közvetlen egymás közötti érintkezéssel, a vírus belégzésével, testváladékokkal szennyezett takarmány felvételével, ivóvízzel stb.

 

Mely madarak fogékonyabbak a fertőződésre?

A vadon élő madárfajok közül elsősorban a vízimadarak (vadkacsák, vadlibák, hattyúk, gázlómadarak) lehetnek fertőzöttek, és ezek azok, amelyek tünetmentesen is hordozhatják a vírust. A megbetegedett madarak bágyadtak, elesettek, alig mozognak, nem repülnek, esetenként hasmenés is kialakul, és gyakran még a légzőszervi tünetek megjelenése előtt – sokszor idegrendszeri tünetek közepette – elhullanak.

 

Milyen vírus volt jelen 2016/2017 telén Európában?

Európában 2016/2017 telén a H5N8 altípusú vírus okozott járványt, ami az eddigi törzseknél virulensebb, azaz megbetegítő képessége erősebb.

 

Miért a hattyúk betegedtek meg? Vannak-e olyan madarak, amelyek szervezetében kevésbé vagy egyáltalán nem található meg a vírus?

A vadmadarak közül a vízimadarakról, és közülük is elsősorban a récefélékről (Anatidae) tudjuk, hogy szervezetükben szinte minden madárinfluenza altípus megtalálható, méghozzá úgy, hogy a fertőzés náluk az esetek többségében tünetmentes marad, nem betegszenek meg. Az egyes madárfajok vírusra való érzékenysége azonban eltérő. Úgy tűnik, hogy a hattyúk könnyen megbetegszenek, és mivel a jégmentes helyeken, az úgynevezett "lihogókban" nagy sűrűsében fordulhatnak elő, így nagyobb az esélye, hogy megfertőzik egymást.

 

Vándormadaraktól elkaphatja-e az ember a madárinfluenzát?

A 2016/2017-es madárinfluenza-járvány (H5N8) kitörése óta ezzel összefüggésbe hozható emberi megbetegedés Európában eddig nem fordult elő. Több intézet – WHO, ECDC (EU), FLI (Németország), CDC (USA) – egymástól függetlenül elvégzett vizsgálata is mind a vírus emberhez történő adaptálódásának alacsony kockázatát állapította meg. Azonban a kórokozó influenzavírus változékonysága miatt kialakulhat a vírusnak olyan változata, amely embereket is képes megbetegíteni. Európában ennek csekély az esélye az állatokkal való szoros kontaktust kerülő állattartási gyakorlat és a baromfiból származó termékek fogyasztási szokásai miatt.

Az adaptálódás alacsony kockázata ellenére is arra kérjük a lakosságot, hogy lehetőleg ne érintkezzenek vadmadarakkal! Az adaptálódás olyan esetekben történhet meg, ha valaki folyamatosan nagy mennyiségben találkozik egy fertőzött madár testváladékával, ürülékével és a testváladékokkal érintkező emberben már van emberi influenza. A mindennapok során erre leginkább a vízimadarak teljesen felesleges és mindenekelőtt a madarakra veszélyes etetőhelyein kerülhet sor. 

Sajnos az ilyen, egyébként teljesen szükségtelen vízimadár etetőhelyek nem csak a
madarak, de a velük, az ürülékükkel, nyálukkal, tetemeikkel óhatatlanul
érintkezésbe kerülő emberek számára is kockázatot jelentenek. Ezért,
kérjük, se nyáron, se télen ne etessék a vízimadarakat, pláne
ne kenyérrel, péksüteménnyel, chipssel! Részletek >>
(Videó: Orbán Zoltán).

 

Mi a teendő, ha vadmadár-tetemet találunk?

Ha a lakókörnyezetünkben egy vagy több madártetemet észlelünk, a területileg illetékes hatósági állatorvost vagy járási főállatorvost értesíthetjük. Ő intézkedik a tetem vizsgálatáról és elszállításáról. A vadon élő madarakra számtalan halálozási faktor hat, a madárinfluenza ezek közül az egyik. A hideg tél folyamán legyengült állandó vagy itt tartózkodó vonuló madarak nagyobb eséllyel hullanak el. A természetes halálozási tényezők mellett számtalan emberi tényező is szerepet játszik (középfeszültségű távvezetékek, legális vagy illegális vadászat stb.). Így egy tetem megtalálása esetén nem kell feltétlenül a madárinfluenzára gondolni, nem kell megijedni, de biztosan csak laboratóriumi vizsgálattal lehet megállapítani az elhullás okát.

 

Igaz-e, hogy a városi madarak, a galambok, a házi verebek és a varjak nem terjesztenek madárinfluenzát?

Néhány galambfajból, ragadozó madárból, illetve énekesmadárból is kimutatták már a madárinfluenza-vírust, de ezek elszigetelt, egyszeri esetek voltak, leginkább a vízimadarak érintettek a betegségben. A sokkal kisebb termetű énekesmadarak bármilyen megbetegedés során valószínűleg sokkal hamarabb elvesztik röpképességüket, így nem is játszhatnak jelentős szerepet a kórokozók nagyobb távolságokra történő elhurcolásában.

Fontos hangsúlyozni, hogy a téli madáretetés, az odúk kihelyezése, tisztítása, az eresz alatt lévő fecskefészek semmilyen veszéllyel nem jár, hisz az eddigi vizsgálatok alapján a hazai énekesmadarak nem terjesztik a madárinfluenzát.

 

Jelenthet-e veszélyt az énekesmadarak téli madáretetése? Egyáltalán etessük-e a madarakat?

Az énekesmadarak téli madáretetés nem jelent veszélyt. Az etetőkre járó madárfajok jellemzően nem érintettek a madárinfluenzával. Érdemes azonban jobban figyelni a higiénés szabályok betartására, azaz alaposan mossunk kezet, ha madárürülékkel kontaktusba kerülünk, és időnként tisztítsuk le és fertőtlenítsük a madáretetőket, de ezen kívül nincsen más teendő. Ahogy az előzőekben is említettük a vízimadarak az elsődlegesen hordozók. Kérjük a lakosságot, hogy a vízimadarakat ne etessék!

 

Mennyire jelent veszélyt a parkokban, játszótereken lévő madárürülék?

Különösen figyelni kell a higiénés szabályok betartására, kerülni kell az állati eredetű ürülékkel vagy az emberi eredetű hulladékkal való érintkezést! Ez – függetlenül a madárinfluenzától – minden esetleges fertőzés esélyét nagyban csökkenti.

 

Nálunk is megkaphatják-e baromfihústól a fertőzést az emberek?

Amennyiben a terméket legálisan működtetett kereskedelmi egységben vásárolták, úgy a termék a címkén szerepeltetett fogyaszthatósági időn belül biztonságosan fogyasztható. A jelenleg a madarakban kimutatott altípus (H5N8) kapcsán eddig még sosem fordult elő emberi megbetegedés. Természetesen jelen esetben is, mint általában, fontos a megfelelő konyhai higiéniai eljárások alkalmazása, a nem hőkezelt alapanyagok elkülönített kezelése.

 

Az MME is részt vesz a madárinfluenza-vizsgálatokban

A NÉBIH megbízásából az MME novembertől napjainkig folyamatosan végez mintavételezést élő madarakból. Az eddig vizsgált több mint 150 vízimadárból (bütykös hattyú, szárcsa, tőkés réce) származó minta mindegyike negatívnak bizonyult. Elpusztult vadon élő madarakból eddig kb. 80 esetben mutatták ki a vírust.

Madárinfluenza-mintavétel 2017. január 20-án Tokajban – 2 fotó, katt a képre
(Fotók: Papp Ferenc).

 

További hasznos információk

• NÉBIH madárinfluenza információs oldal >> 
• Folyamatosan frissülő információ - Madárinfluenza kitörések Magyarországon 2016-ban és 2017-ben, térképekkel >>
• A kitörési pontok, valamint a védőkörzetek és megfigyelési körzetek online térképen >>   
• Vadmadár eseteket összefoglaló online térkép >>    
• Az Európai Bizottság által kiadott információk (angolul) >>
• A Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) által közzétett információk >> 

További kérdésekkel, kérjük, forduljon:

• a területileg illetékes járási hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztályához, a megyei kormányhivatalok élelmiszerlánc-biztonságért és állategészségügyért felelős főosztályaihoz, vagy
• a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ügyfélszolgálatához!

 

Hadarics Tibor – Karcza Zsolt – Halmos Gergő