Élőhelyek: erdők és facsoportok (40%), mesterséges élőhelyek (40%), gyepek (10%), vízi élőhelyek (10%).

Földhasználat: természetvédelem és kutatás (100%), vadászat(90%), erdőgazdálkodás (80%), turizmus és üdülés (15%), vízgazdálkodás (15%), mezőgazdaság (10%), halászat és akvakultúra (10%).

Veszélyeztető tényezők: intenzív erdőgazdálkodás (A), a madarak zavarása (B), üdülés, turizmus (C).

Védettség: teljes.
Területleírás
A Duna egy széles hullámtéri területe Bajátólészakra. Itt található Magyarország egyik legteljesebb ártériélőhelyegyüttese: holtágak, mocsarak, nedves rétek, puha- és keményfásligeterdők. (Sajnos az erdők mintegy fele már csak mesterséges faültetvény). A területen intenzív erdő- és vadgazdálkodás folyik.

Madártani jelentőség
Elsősorban a gémfélék, a fekete gólya(Ciconia nigra) és a réti sas (Haliaetus albicilla) fontosfészkelőhelye. Jelentős a nyár végén átvonuló fekete gólyák száma is. Télen a vadludak és bukórécék számára is fontos.

Természetvédelmi kijelölések
17 779 hektár a Duna-Dráva NP része. 16 873 ha szerepel a Nemzetközi Jelentőségű Vizes Területek Jegyzékén.

Természetvédelmi kérdések
Az intenzív erdőgazdálkodás miattromlik az erdőlakó fajok élőhelye, a folyó mentén a vízivad vadászatokoz zavarást. A Duna bevágódása miatt a holtágak vízellátása romlott.Egy Phare program keretében elkészült a holtágak vízpótlásának terve.Jelenleg készül a nemzeti park természetvédelmi kezelési terve a WWF és a Duna-Dráva Nemzeti Park gondozásában a Zöld Duna Program keretében.

Minősítő fajok:
nagy kócsag (Egretta alba)
fekete gólya (Ciconia nigra)
fekete gólya (Ciconia nigra)
vetési lúd (Anser fabalis)
nagy lilik (Anser albifrons)
kerceréce (Bucephala clangula)
réti sas (Haliaeetus albicilla)
réti sas (Haliaeetus albicilla)
kerecsensólyom (Falco cherrug)