Élőhelyek: vízi élőhelyek (50%), mesterséges élőhelyek (35%), erdők és facsoportok (5%), bokrosok (5%), gyepek (5%).

Földhasználat: vízgazdálkodás (100%), turizmus és üdülés (60%),település, üzem, szállítás (50%), mezőgazdaság (40%), természetvédelem és kutatás (5%).

Veszélyeztető tényezők: üdülés, turizmus (A), gátak, csatornák,duzzasztók építése (A), a mezőgazdasági termelés intenzitásánaknövekedése (B), a madarak zavarása (B), tűzifa gyűjtés (B),infrastruktúra fejlesztése (B), erdősítés (C), kotrás és csatornázás (C), kitermelő iparágak (C).

Védettség: részleges.
Területleírás
A Duna Szob és Budapest közötti szakasza, ami magába foglalja a Szentendrei-szigetet és a környező árterületeket is. Magas népsűrűségű terület; hazánk egyik legkedveltebb üdülőterülete.Többé-kevésbé degradált folyó menti élőhelyek: szigetek, zátonyok, puhafás ligeterdők, nemesnyár- és fűz ültetvények, szántók,üdülőterületek jellemzik. A vízgazdálkodás, a hajózás, a turizmus,idegenforgalom, a mezőgazdaság és az erdészet tartozik a legfontosabb emberi tevékenységek közé.

Madártani jelentőség
Eddig összesen 210 madárfajt figyeltek meg a területen, legtöbbjüket vonulási időszakban. Különösen a telelő vadludak és récék számára jelentős élőhely.

Természetvédelmi kijelölések
A Duna-Ipoly NP része.

Természetvédelmi kérdések
A vízszennyezés, a mederkotrás, aBős-Nagymarosi Vízlépcső Rendszer alsó duzzasztójának megépítésetartozik a legfontosabb veszélyeztető tényezők közé. A védetté nyilvánítás valószínűleg önmagában nem oldja meg ezeket a problémákat.

Minősítő fajok:
kárókatona (Phalacrocorax carbo)
vetési lúd (Anser fabalis)
kerceréce (Bucephala clangula)