Ezüstsirály
Régen a sárgalábú és a sztyeppi sirállyal azonos fajba sorolták, ma három különböző fajként kezelik őket. Az ezüstsirály hazánkban ritka téli vendég. Az öreg madarak lába ellentétben a másik két hasonló fajjal, hússzínű. Kereszteződhetnek más nagy sirályokkal, így a sztyeppivel és a sárgalábúval is. Mindenevő. Vízen, szárazföldön és a levegőben is sikeresen zsákmányol. A táplálék összetétele változatos, magvak, termések, férgek, rovarok, csigák, kagylók, más gerinctelenek, hal, kisemlős, tojások, fiókák, dögök és hulladékok alkotják. Állománya növekvő, melynek oka a növekvő hulladék mennyisége. Akár 30 évet is élhet. Részben vonuló, a fiatal madarak kóborolnak.
Élőhelye, költése:
Tengerpartokon, folyópartokon, tavaknál és magashegységekben is költ. A magas sziklákat szereti, de szigeteken, homokpadokon, poldereken, fellápokon, nádasokban, mezőgazdasági területeken is költhet. Főleg a talajra, néha fára fészkel, vagy akár urbán környezetben, lakóépületek tetején, erkélyein is megtelepszik költeni. Ez utóbbi igen gyakori jelenség, és társadalmi probléma is egyben Európa tengerparti nagyvárosaiban. Április közepétől augusztus közepéig költ. Mindkét szülő részt vesz a fészeképítésben, de a fészekanyagot a hím hordja. 2-4 tojást rak évente egyszer, de pótköltése is előfordulhat. Mindkét szülő kotlik, 2-4 óránként váltják egymást 28-30 napon keresztül. Az etetésben is mindkét ivar részt vállal. A kirepülési arány mindössze 20-40 %.
Hazai előfordulás