Csigaforgató
Kisszámú, de rendszeres átvonuló, ősszel és tavasszal egyesével vagy kisebb csapatokban jelenik meg szikes tavakon, zátonyokon, leeresztett halastavakon. Európai állománya kis mértékben nő, ennek köszönhetően egyre többször figyelik meg hazánkban. Egyes populáció nem vonulnak, de az északi tengerpartok mentén élők déli irányban elmozdulnak. Ezek közül néhány példány a folyók mentén eléri hazánkat is. Ha itt megfelelő tocsogós élőhelyeket találnak, a hideg idő beálltáig ott tartózkodhatnak. A természetvédelmi megfontolásokat is figyelembe vevő halastógazdálkodás és a természetes vizek jó állapotának fenntartása hozzájárulhat ahhoz, hogy madárvendégeink megfelelő körülményeket találjanak hazánkban.
Élőhelye, költése:
Tengerpartokon széles körben elterjedt faj, de kisebb számban folyók mentén is költ. A kontinens belsejében költő példányok rövid füvű pusztákon élnek, tavak, folyók mentén. Fészkét a vízszint ingadozásaitól védett helyen alakítja ki. Kavicsokat, csiga- és kagylóhéjakat gyűjt, amiből kis kupacot épít közepén egy mélyedéssel. Fészekalja 2-4, általában 3 tojásból áll. A kotlási idő 24-27 nap. A fiókák az első pár napot a fészekben töltik, majd a szülők közösen vezetik őket. A fiókák 4-5 hetesen válnak önállóvá, ekkor repülni és önállóan táplálkozni is tudnak. Mint neve is mutatja főleg puhatestűekkel, rovarokkal, férgekkel, rákokkal táplálkozik, melyeket a hullámok sodornak a partra vagy az iszapban rejtőznek.
Nyári tollazatú csigaforgató
Téli tollazatú csigaforgató
Hazai előfordulás