Kék vércse
Ez a kistestű sólyomféle a magyar puszták féltett kincse, megóvása a hazai természetvédelem egyik kiemelt feladata. Elterjedésének nyugati határát a Kárpát-medencében éri el. Az Európai Unió is felismerte, hogy a faj védelme érdekében fontos jelentős lépéseket tenni, ezért az állomány megerősítését célzó LIFE projektet finanszírozott. Ennek keretében többek közt több ezer mesterséges költőládákat helyeztek ki, facsoportokat telepítettek, és felderítették az állományt veszélyeztető okokat. Mivel a kék vércse az elhagyott vetési varjú fészkeket foglalja el, nagyban függ a vetési varjú telepeitől, ezért a varjúállomány további csökkenésének megállítása is nélkülözhetetlen a faj védelme szempontjából, Szintén jelentős probléma a csökkenő haszonállatlétszám miatt a legelők nem megfelelő használata. A nem legeltetett gyepek nem kedvező táplálkozóhelyek a kék vércsének. A vonuló madarakat sok veszély fenyegeti útjuk során, valamint afrikai telelőterületükön is. Mielőtt útnak indulnának a kék vércsék, hatalmas tömegbe verődnek, egyes gyülekezőhelyükön több ezer madár is összegyűlhet. Védelme egy speciális élőhelyegyüttes fennmaradását és sok egyéb ritka faj védelmét is elősegítheti. A részére kihelyezett költőládákat a vörös vércse, az erdei fülesbagoly és a csóka is elfoglalhatja.
Élőhelye, költése:
A Kárpát-medencétől a Bajkál-tóig a füves pusztákat népesíti be. Magyarországon szinte csak az Alföld pusztai erdeiben és mezővédő erdősávjaiban költ. A legtöbb pár vetési varjú által épített fészekben költ, a varjútelepekhez társulva. Mivel a vetési varjú állomány az elmúlt időszakban jelentősen csökkent, a vércsék egy része szarka vagy dolmányos varjú fészket volt kénytelen elfoglalni. A magányosan fészkelő párok azonban kevésbé hatékonyan tudták megvédeni a fészket, alacsonyabb lett a költési siker. Ameddig a természetes telepes fészkelés feltételei nem állnak helyre, a vércsék számára költőládákat helyeztek ki, hogy az egyre kevesebb rendelkezésre álló természetes költőhelyek (varjútelepek) hiánya ne korlátozza a faj költési sikerét. Jóval később kezdi a kotlást mint a varjak. Fészekalja 2-5 tojásból áll. A fiókák 22-23 nap alatt kelnek ki, további 27 nap elteltével hagyják el a fészket. A vörös vércsénél jóval nagyobb arányban fogyaszt rovarokat. A sáskákra főleg rövidfüvű gyepeken vadászik. Sok gyíkot, pockot is fog, de meglepően sok lehet táplálékukban az ásóbéka aránya is.
Hím kék vércse
Tojó kék vércse
Hazai előfordulás