Magyarországon egy előfordulása ismert 1935-ből, Hajdúböszörményből, ahol egy példány templomtoronynak repülve pusztult el. Főként halakkal táplálkozik, de kisebb rákokat, férgeket és csigákat is fogyaszt. Ősztől tavaszig kóborolhat, illetve kisebb távolságokra vonul, szinte kizárólag a tengerpartok mentén, így a szárazföld belsejébe rendkívül ritkán jut el.

Észak-Európában él állományának döntő része, földrészünkön kívül csak Észak-Amerika néhány pontján találkozhatunk vele. Kizárólag tengerpartok, meredek szirtjein élnek populációi. Telepesen költ. Tipikus költőhelyei a tengerparti sziklafalak, melyek alsó régióját foglalja el. Fészket nem épít, tojását közvetlenül az aljzatra rakja, esetleg más madarak elhagyott fészkét foglalja el. Évente mindössze egy tojást rak, melyen mindkét szülő kotlik.