A fiókás fészek leszakadását követően a madarak nem hagyják ott egyből a költőhelyet, ezért ha a fészket vissza tudjuk "szerelni" a falra vagy műfészekkel helyettesítjük, a madarak zavartalanul élhetik tovább az életüket.

A régi fészek megjavítása, visszaragasztása

A betonkeményre száradt sárból készült fészkek nem feltétlenül törnek darabokra a leeséskor. Ilyenkor a fal és a fészek hátuljának portalanítását követően a lehető leggyorsabb száradási idejű csemperagasztóval, kétkomponensű műgyanta ragasztóval, esetleg homok finomságú szitált kavics és cement 3:1 arányú keverékével (beton) visszaragaszthatjuk a fészket a falra. Ez a módszer akkor is járható lehet, ha a leeséskor megrepedt vagy eltört fészket - mint egy törött vázát - előtte meg tudjuk ragasztani. Számolva az akár több napos száradási idővel, érdemes a fészek alá fecskepelenkát kihelyezni, mert ezzel, és az erre állított "párnafákkal" alá tudjuk támasztani, a falnak tudjuk feszíteni a fészket a ragasztó vagy a beton száradási ideje alatt. A költés végeztével az ilyen megrongálódott fészket szedjük le és pótoljuk műfészekkel, nem érdemes újabb fészekaljak biztonságát kockáztatni.

Pótlás műfészekkel

Sajnos ha egy fészek leszakad, általában szét is törik és még ideiglenesen sem javítható meg. Ilyenkor mesterséges fészekpótlékokat és fecske műfészket használhatunk. A fészekpótlék bármilyen megfelelő - a fészekhez hasonló belméretű - tálka (földdel kellő sekélységűre alakított virágcserép, családi margarin doboza, fa ládika stb.) lehet, amit a legjobb az előző pontban említett fecskepelenka alapra, a fészek eredeti helyére vagy annak közelébe rögzíteni. Ez a megoldás gyors, akár néhány tíz perc alatt is kivitelezhető. Arra kell nagyon ügyelni, hogy a pótfészek belmérete: az átmérő és a mélység minél jobban hasonlítson az eredeti fészekére, hogy a fiókák kényelmesen érezzék magukat és testileg is legyen helyük gyarapodni; továbbá arra is figyeljünk, hogy az eszköz stabilan álljon, ne tudja lefújni a szél és állja az igénybevételt: a fiókák mocorgását és az etetni érkező, a "fészekben" megkapaszkodó szülők súlyát. Fecskefészek-pótlás hosszában félbevágott lopótökből is készíthető, erről részletesen olvashat a Madártávlat magazin 2010/őszi számának 23. oldalán itt >>

Az MME boltjában kapható műfecskefészkek jelentik az igazán tökéletes pótlást, ezek beszerzése azonban a postai csomagküldéssel több napig is eltarthat, ezt az időt az előbb részletezett eszközökkel vészelhetjük át.

Ha a fészek párkányos ablakbeugróban szenvedett balesetet, a lehető legegyszerűbb, leggyorsabb megoldás, ha a fészekpótlékot (ami lehet egy gyékénykosár is) a párkány belső sarkába helyezzük ki (lásd a következő képet). Ilyenkor érdemes az ablak fészek mögötti részét átlátszatlan papírral, vászonnal stb. eltakarni, hogy a mozgásunk ne zavarja, ne késztesse ugrálásra a fiókákat, ami a leesésüket okozhatja.

Rögtönzött fecskefészek fagyisdobozból (fotó: László Csaba)

A leszakadt fészek ideiglenes pótlását ebben az esetben egy ronggyal
helyettesítette a madárvédő (fotó: Tóth Erzsébet)

A fiókák örökbeadása

A természetvédelem egyik legfontosabb alapelve, hogy a kölyköknek, fiókáknak az a legjobb, ha fajtársi környezetben növekedhetnek fel, mert így biztosítható a fajnak megfelelő szocializáció, a testi és mentális fejlődés. Ezért ha lehetőség van rá, az elárvult fiókákat - különösen a fokozottan védett sasok, gólyák, sólymok esetében - fajtársak hasonló korú fiókás fészkeibe adjuk örökbe. Ez a módszer a fecskéknél is alkalmazható, ezért ha tehetjük, egy-egy fiókát csempésszünk be az azonos faj lakott fészkeinek fiókái közé. Itt elsősorban arra ügyeljünk, hogy körülbelül hasonló fejlettségű (életkorú - ami a tollborítottság és a méret alapján becsülhető meg) fiókákból álló és lehetőleg alacsonyabb fiókaszámú fészekaljat válasszunk. Ha így járunk el, az örökbefogadó szülők nem fogják észrevenni a turpisságot, és a madarak a közhiedelemmel ellentétben nem érzik meg a megfogott fiókán az emberszagot. 

Ha nincs más megoldás – marad a fiókamentés

Amennyiben nem lehet pótolni a fészket vagy örökbeadni a fiókákat, marad a fiókamentés, amiről részletesen olvashat itt >>, a madármentőhelyek országos listája pedig itt található >>.

Az ilyen fejlettségű, néhány napos fejlődés után röpképessé váló
és elengedhető elárvult fiókák (a képeken molnárfecskék) ...

 ... nagyon együttműködőek, aktívan kérik a táplálékot, ...

... ezért viszonylag egyszerűen és gyorsan felnevelhetők. A képen az egyik
madár lisztkukacot vesz el a csipeszről (fotók: Tóth Erzsébet)

Védjük együtt a fecskéket!

Ha veszélyeztetett fecskefészkekről vagy -telepekről szerzünk tudomást, védett élőlények (növények és állatok), illetve ezek élőhelyeinek pusztítását tapasztaljunk vagy fennáll ennek gyanúja, kockázata stb., eljáró hatóságként a megyei kormányhivatalhoz és a területileg illetékes nemzetipark-igazgatósághoz fordulhatunk az alábbiak szerint:

1. Bizonyító fotók készítése a ma már szinte mindenkinél ott lévő okostelefonnal.
2. Néhány soros tájékoztató e-mail küldése a helyszín, időpont, cselekmény leírásával a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának, ennek hiányában a hivatal központi címére.
   LEGGYORSABBAN ÚGY TALÁLJUK MEG A MEGYEI ILLETÉKES FŐOSZTÁLYT, HA A GOOGLE KERESŐBEN KERESÜNK RÁ A VÁROS ÉS A FŐOSZTÁLY NEVE SZERINT. PÉLDÁUL: BUDAPEST+KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY.
   A bejelentést másolatként érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság címére is eljuttatni.
   A bejelentés megérkezéséről, majd a vizsgálat eredményéről a hatóság válasz e-maileket küld.
3. Amennyiben ilyen megerősítő visszajelzést nem kapunk vagy bármilyen okból azt gyanítjuk, hogy a bejelentésünk nem jut, nem jutott célba, továbbá ha a bejelentésünkre érkezett elutasító határozattal nem értünk egyet, csúcsszervéként a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához fordulhatunk a fent leírt módon.
4. Ha gyors, szinte azonnali intézkedés szükséges, akkor az írásos bejelentés előtt vagy azzal párhuzamosan hívjuk telefonon a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóságot, és az őrszolgálatnak jelezve a problémát kérjük a segítségüket.

Ez a követendő eljárás bármely természetkárosítás észlelése, illetve ennek belátható veszélye, például költési időszakban végzett fa- és bokroskivágás, épületfelújítás, partifecske és gyurgyalag partfal megsemmisítés, fehérgólya-fészek leszakadása, madarak áramütése (különösen tömeges előfordulás), védett tőrösdarazsak elpusztítása stb. esetén is!

Ilyen esetekben a bejelentést azért nem tudja az MME megtenni, mert ha nem mi vagyunk a szemtanúk, akkor a hatóság munkáját sem tudjuk adatokkal, információkkal segíteni. Azaz, ha csak közvetítők lennénk, akkor ez a hivatalos vizsgálat lefolytatását, a szükséges intézkedések megtételét, az eredeti cél elérését is ellehetetlenítené. Ezért is hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy a hatósági bejelentést – a fentiekben részletezett módon – a problémát közvetlenül megtapasztaló szemtanú tegye meg. Köszönjük!

Orbán Zoltán