Áprilistól ne etessünk!
A madarak a világ bármely pontján, így Magyarországon is úgy időzítik a költéskezdést, hogy a fiókák kikelésére elegendő táplálék álljon rendelkezésre azok etetéséhez. Hazánkban (és Európa középső sávjában) az énekesmadarak fiókaetetési szezonja április közepétől kezdődik és mivel a szaporodási időszakban nincs jelentős magtermés, a magevő madaraink is alapvetően rovarokkal etetik a fiókáikat. Ezért a téli etetés folytatása, a magtáplálék potenciális életveszélyt jelent a fiókák számára.
A szülők által napraforgómaggal etetett széncinege-fióka teteme (fotó: Pócsi Ági)
Szüksége van a madaraknak tavaszi-nyári etetésre?
Nincs.
Vadállatok csak ott él(het)nek, ahol megtalálják az alapvető létfeltételeiket. Ahol ez hiányzik, nem kezdenek el költeni és nem állnak meg hosszabb időre sem a vonulási, sem a telelési időszakban.
A településeinknek éppen azért olyan gazdag az állatvilága, mert ez a rengeteg faj pihenő-, táplálkozó- és akár szaporodóhelyet is talál a parkok fáin és bokrain, továbbá az épületeinken.
Télen sem azért etetjük a madarakat, hogy életben maradjanak, hanem azért, hogy:
- természetmegfigyelési élményt nyújtsanak a mindinkább városias életmódot folytató embereknek (ez egyben természetvédelmi érzékenyítést is jelent);
- az etető környékén tartózkodó madarak összeszedik a rovar és egyéb kártevőket, gyommagvakat.
Veszélyes lehet a fiókákra a tavaszi-nyári etetés?
Igen.
Miért? A mérsékelt övben, ahol élünk, a költési időszakban nincs elegendő magtáplálék (az majd csak őszre érik be), ezért a magevőink is alapvetően rovarokkal etetik a fiókáikat. Ez nemcsak könnyen emészthető számukra, de a vízigényüket is ebből fedezik, ezért a nálunk fészkelő madárszülők nem is itatják a fiókáikat.
Az evolúciósan maggal etetéshez alkalmazkodott madárfajoknál (ilyen például a közkedvelt kalitkamadár zebrapinty) a szülők a magtáplálékot meghántolják, felaprítják, majd lenyelve előemésztik, és ezt az emésztőenzimekkel, gyomornedvekkel kevert, a vízigényt is kielégítő keveréket felöklendezve adják a fiókáiknak.
A napraforgómag a madaraink fiókái számára azért sem megfelelő táplálék, mert a magetetéshez nem alkalmazkodott szülők meg sem pucolják azt, héjastól tuszkolják a tátogó csőrökbe! A folyamatosan hordott, emésztetlenül felhalmozódó, száraz magvak teljesen megtöltik a gyomrot, majd a nyelőcsövet, így a fiókák több napnyi szenvedés után funkcionálisan éhen és szomjan pusztulnak (lásd az alábbi képsorozatot).
26-án készültek, amikorra a hangyák már lepucolták a tetemeket, így láthatóvá vált, hogy a fiókák
gyomrát és részben a nyelőcsövét is kitöltötték a közeli etetőről a szülők által hordott, bontatlan
napraforgómagok, így a rovartáplálékot igénylő fiókák a számukra emészthetetlen
magvaktól gyakorlatilag éhen pusztultak (fotók: Pócsi Ágnes)
A fenti, elsődleges kockázat mellett az alábbi, közép és hosszú távon gondot jelentő, viselkedéstorzító problémákkal is számolni kell:
- a természetestől eltérő táplálékviszonyokhoz szoktatja a felnövekvő generációkat,
- a mesterséges táplálékbőség folyamatos emberi beavatkozás nélkül életképtelen szintűre növelheti a terület fészkelőállományát.
a kezdőoldalon vagy a tematikus összeállításokat tartalmazó lejátszási listák fülön
madárvédelem, a Madárbarátok nagykönyvét ajánljuk figyelmébe (bolt >>), ...
a Madármegfigyelők kézikönyve segíthet önnek (bolt >>)